36969. lajstromszámú szabadalom • Újítások fluidumnyomással működtetett fékeken

— 4 — A 10—15. ábrákban a berendezés további kiviteli alakja van föltüntetve, melynél a hármas szelep dugattyúja ismét két tolatytyúval van ellátva, melyek egyike csak a fékek teljes meghúzásánál működtetik. Ezen utóbbi (41 tolattyú azon térben van elrendezve, mely rendszerint a hármas szelepek rugóját fogadja be. A (41) tolattyút a dugaltyúrúdon elrendezett két (4-2, 43 perem mozgatja és a tolattyú, mint azt a 10. ábra mutatja, nagy holt mozgással bír. A tolattyúk és a tolattyúfészkek a következő csatornákkal vannak ellátva. A (22) főtolattyú tolattyútükre, mint azt a 12. ábra mutatja, három a fékhengerrel kapcsolatba hozható (44, 45,46) csatornával van ellátva; a tükör (10) csatornája az elvezetéssel, a (24) csatorna vonatvezetékkel és a (11) csatorna a kisebbik kamrával köthető össze. A 13. ábrában alulnézetben föltüntetett főtolattyú, a fokozatos meghúzást eszközlő (38) csatornával, továbbá (48) csatornával van ellátva, melynek (49) meghosszabbítása a (10, 11, 46) csatornákkal működik össze; a tolattyú végül (47) csatornával is el van látva. A (41) tolattyú (50) tolattyútükörrel működik össze, mely a 14. ábrában fölülnézetben fölülnézetben van föltüntetve. Ezen tolattyútükör a nagy (8) kamrával közlekedő (13) csatornával és a szabadba vezető (25) csatornával van ellátva. A (41) tolattyú egyetlen (51) csatornával bír. (15. ábra.) A berendezés következőképen működik. A szelepek megeresztett helyzetében, a tolattyúk a 10. ábrában föltüntetett állásban vannak, a midőn a fékhenger az (5, 46, 48 és 10) csatornákon át a kiilléggel közlekedik; a kisebbik kamra a (11, 49, 48 és 10) csatornákon át szintén a külléggel áll kapcsolatban, míg a vonatvezeték (24) csatornája zárva van. A nagyobb (8) kamra a (13, 51 és 24) csatornákon át a külléggel van összekötve, mi mellett a (41) tolattyút körülvevő tér szokásos módon a vonatvezetékkel van összekötve. Ha a fékek részleges meghúzása czéljából a vonatvezeték nyomását kissé csökkentjük, akkor a (4) dugattyú elmozog, míg a (42) perem a (41) tolattyúba ütközik ; ezen tolattyú súrlódási ellenállása elegendő, hogy a dugattyú további mozgását megakadályozza. A berendezés ezen helyzetében a fékhenger a (45, 35) csatornákon át a segédtartánnyal kapcsolatba jön, mi mellett a vonatvezeték a (24, 49 és 11) csatornán át a (7) kamrával kapcsoltatik, úgy hogy a fékek meghúzása gyorsíttatik. A fékhenger nyomását a dugattyú szokásos módon való mozgása fokozatosan növeli. Ha a fékek tökéletes meghúzása czéljából a vonatvezeték nyomását nagy mértékben csökkentjük, akkor a (4) dugattyú egész löketét leírja, mi mellett a (42 perem a (41) tolattyút oly módon mozgatja, hogy a vonatvezetékből a tolattyúszekrényen és a (13) csatornán át levegő áramolhat a nagy (8) kamrába; egyidejűleg a fékhengerbe vezető (44, 45, 46) csatornák szabaddá tétetnek, úgy hogy a fékhenger a segédtartánnyal szabadon közlekedhetik. A (7) kamra a (47) csatornán át van a vonatvezetékkel összekötve. A vonatvezeték nyomásának erre következő helyreállításánál a vonatvezeték nyomása a dugattyút és a tolatytyúkat a 10. ábrán föltüntetett rendes helyzetébe vezeti vissza. A tolattyúk és a tolattyútükrök csatornaelrendezése az összes föltüntetett kiviteli példáknál könnyen módosítható oly módon, hogy a fékek tökéletes meghúzásánál mindkét (7, 8) kamra összeköttetésbe jöjjön a vonatvezetékkel. Megjegyzendő továbbá, hogy a kisebbik kamrának a fékek részleges meghúzásánál a vonatvezetékkel való összekötése után ezen kamra mindaddig nem kapcsoltatik a légkörbe, míg a fékek meg nem eresztetnek. Ennek következtében a fékeknek az első fokozatos meghúzás után végzett további fokozatos meghúzásai nem gyorsíttatnak, minthogy a vonatvezetékből nem áramolhatik több levegő a kis kamrába. Némely esetben a nagy kamrát elhagyhatjuk és az ezen kamrába vezető föntleírt csatornát oly módon rendezhetjük el az esetben, hogy a küllégbe, vagy egy visszacsapó szelepen át a fékhengerbe vezessen, úgy hogy tehát a fékek tökéletes meghúzásánál a vonatvezeték a légkörbe, vagy a