36951. lajstromszámú szabadalom • Üvegből készült árbócz vagy oszlop

Megjelent 1906. évi október hó 11-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI w j^ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 36951. szám. XVII/e. OSZTÁLY. Üvegből készült árboc vagy oszlop. SCHÜTZ VILMOS ÉPÍTÉSZ KASSELBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 október hó 11-ike. A szabadban sok esetben kell árboczo­kat vagy oszlopokat fölállítani, úgy hogy utóbbiak az időjárás összes behatásaínak kí vannak téve. Ezen eset például az elek­tromos vezetékek tartóinál és oszlopainál, de az építkezéseknél alkalmazott rudaknál is fönnforog. Ha a most említett esetekben vasat alkalmazunk, akkor a rozsda képző­dését kell megakadályozni, míg más anya­gok, mint pl. a fa kevésbbé állnak ellent az időjárás behatásainak. Az utóbbi időben a legkülönbözőbb anyagokkal mint czement­tel, betonnal, vasbetéttel ellátott betonnal, betonba burkolt vassal és hasonlókkal vég­zett kísérletek arra vezettek, hogy az em­lített czélra az üveg a legjobb anyag és pedig minden oldalról zárt illesztések nél­küli hengeres tömör- vagy üreges test alakjában. A találmány tárgya különösen az utóbbi alakban bír nagy értékkel. Az előállítandó test nagysága és alakja szerint drótbetétes vagy drótbetét nélküli üveget alkalmazunk. Ezen anyag alkalma­zása, mely anyagot eddigelé az említett czélra nem használtak, nagy előnyöket nyújt. A találmány értelmében készített üreges rudak kevésbbé rugalmasak mint a vasrudak és sokkal ellentállóbbak, mint a farudak. A mellékelt rajzokon az • 1. ábra egy ily testet üreges oszlop alak­jában mutat, mely pl. elektromos vezetékek számára alkalmas ; a 2—11. ábrák különböző keresztmetszeti alakokat tüntetnek föl; a 12—16. ábrák más kiviteli alakoknak metszeteit ábrázolják. Az (a) test keresztmetszetét általában köralakúra választjuk, mel}< alak a leg­kényelmesebben állítható elő és mely a feléje dobot követ vagy más tárgyat a leg­könnyebben veri vissza. A körkeresztmet­szettől azonban sok esetben eltérünk, ha pl. az igénybevétel egyoldalú vagy fontos ok késztet erre. Az első esetben, mely pl. akkor következik be, ha a rúdnál a veze­ték irányt változtat, elliptikus keresztmet­szetet (2. ábra) alkalmazunk, föltéve, hogy nem rendezünk erősbítő bordákat. Ha az elektromos mérőkészülékeket vagy hasonlókatakarunk elrendezni, akkor a kívül­ről való leolvasáshoz síkfölület szükséges, mint a milyet pl. a 3. és 4. ábrabeli ke­resztmetszetek mutatnak. Ha ellenben egy termométer, hygrométer vagy hasonló el­helyezésére az időjárásnak ellentálló oszlo­pot akarunk fölállítani, akkor czélszerű az 5—9. vagy 11. ábrában föltüntetett kereszt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom