36920. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kötőszerek sterilizálására

Meg;jelent 1906. évi október lió 4-én. Al AGY. jfo K1R SZABADALMI ^Hg H IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 36920. szám. XIV/e OSZTÁLY Eljárás kötözó'szerek sterilizálására. BOT HL EMIL GYÁROS KARLSRAD/M

ZETTLITZBEN. Bejelentésének napja 1905 február hó 18-ika. Elsőbbsége 1903 február 5-ével kezdődik. Kötözőszerek sterilizálása általánosan ismeretes. Erre a czélra leginkább használt anyagok az áramló vízgőz, forró víz vagy vegyi szereknek a vízfürdőhöz való hozzáadása. Mindezen eddig használt módszereknél az a hátrány mutatkozik, hogy a fogyasztó csak körülményes bakteriológiai vizsgálat útján győződhetik meg, vájjon a kötőszer tényleg sterilis-e. Ezen sterilizáló módszereknek további hátránya az, hogy a becsomagolásnál a kezekkel és különböző tárgyakkal való érintés folytán a vattába jutó, a gombák számára szolgáló táptalaj sterilizáltatik ugyan, de a penészgombáknak benővése — melyeknek táptalaja 100" Celsiusra való hevítésnél nem pusztul el — nem akadályozható meg. Ha pl. a kötözőszert 7a órán át az áramló vízgőz hatásának tesszük ki, akkor föltehető, hogy a kötözőszer sterilis, hogy azonban az tényleg úgy van-e, azt biztosan nem mondhatjuk meg, mert a nem-sterilizált kötözőszerek csomagocskái külsejükre nézve hasonlítanak a sterilizáltakéhoz. Hogy a sterilitást a kötözőszercsomagocskák belsejében kimutathassák, e végből alizarinnal és eczetsavas timfölddel beírt papírcsíkokat tettek a csomagok belsejébe és az írásjegyek melegítés után való megvörösödésének kellett volna a sterilitást mutatnia. Ez által ki volt ugyan mutatva a csomag belsejében elért hőfok, de az nem, vájjon ezen hőmérséklet elegendő hosszú ideig hatott-e. A jelen találmány nemcsak a kötözőszerek sterilis voltának könnyű fölismerését, hanem egyúttal azon idegen anyagoknak eltávolítását és bejutásának megakadályozását is czélozza, melyek a gombák szaporodását elősegíthetnék. Egész szöveteknek fölgöngyölített állapotban való fehérítése ismeretes. Miután azonban egész szöveteket szélességükben és hosszúságukban kötözőpólya és más eféle gyanánt nem alkalmazhatunk és ennélfogva a szöveteket szét kell vágnunk, azért a szövet szétvágása és fölgöngyölítése közben újra fertőzés lép föl, miért is újabb sterilizálás szükséges, hogy a pólyákat aszeptikussá tegyük. A végből, hogy pólyákat sterilizáljunk és táptalajtól mentesen megkapjunk, azokat nyersen elcsomagoljuk és a jelen eljárás szerint csak elkészítésük után fehérítjük és pedig vagy jó szűrőpapirosba csomagolva vagy más, vizet átbocsátó burkolatban, pl. gyapotvatta vagy szövött szövet burkolatban. Kötözőgyapottal hasonlóképen járunk el. Ha a fehérítendő