36897. lajstromszámú szabadalom • A járműről átállítható váltó
hol rugalmas anyagból készült (22) táiuasztékon nyugszik. A (19) tengelyre egy (23) lánczkorong van fölékelve, mely a (24) láncz egyik végével van kapcsolva. A láncz egy (26) vezetékben mozgó (25) rúdhoz csatlakozik, mely rúd körül a (27) tekercsrúgó van fölcsavarva. Ha a váltót átállítani akarjuk, a kocsivezetőnek csak a (7) állítóemelőt kell átfordítania, mikor az (1) kar lesülyed és a (2 2) görgők és a (3) csúcs a (10) csatorna megfelelő részeibe fogódzanak be. Mikor a jármú a (18) átállító emelő elé érkezik, a (3) csúcs emez emelő alá fogódzik és ezt fölemelve, a (19) tengelyt a (28) nyíl irányában (1. ábra) elforgatja, minek következtében a (17) korong a (12) tolókát és evvel együtt a (11) kapcsolórudat és a váltónyelveket is a (14) rúgó megfeszítése mellett eltolja. Ha a váltót a nyelv és a sín közé szorult tárgy miatt átállítani nem lehet, a (12) tolóka a (11) kapcsolórúdon eltolódik és a (13) rugót is megfeszíti, a váltót azonban át nem állítja. Mikor a (3) csúcs a (18) átállító-emelőt átfektette, ezt egy, a kocsialvázon alkalmazott vízszintes (29) lécz mindaddig az átfektetett helyzetben tartja, míg a kocsi a váltó fölött el nem haladt. Ily (29) lécz a vonat többi kocsiján is van alkalmazva, tehát a (18) átállító-emelő és evvel a váltó is mindaddig az átállított helyzetében marad, míg a vonat a váltóban mozog. A (18) átállító-emelő forgása következtében a (24) láncz is föltekercselődött a (23) korongra és megfeszítette a (27) rúgót. Amint azonban a (18) átállító-emelő ismét szabaddá vált, a (27) rúgó hatása alatt a nyugalmi állásába ugrik vissza, hol azt a rugalmas (22) támaszték fogja meg, mely a lökést csillapítja és így a töréseket meggátolja. Egyidejűleg a (14) rúgó is visszahúzza a (11) kapcsolórudat. Ha a (13) vagy (14) rúgó eltörése következtében, a berendezés működésre alkalmatlanná vált, a váltót kézzel, kulcs segélyével lehet átállítani, mely kulcsot a függélyes (30) tengelyre húzzuk fel, (3. ábra). Ez a tengely a berendezés védőszekrényének oldalt alkalmazott megnyújtásában van ágyazva és egy vele mereven kapcsolt (31) excentert visel, mely a (11) kapcsolórúd két (32) ütközőjére hat. A (10) csatorna két oldalrészének feneke folytonos módon egészen a csatorna fölső éléig emelkedik. (1. az 1. ábrán pontozva), mi a (18) átállító-emelő megemelését és a (2) görgőknek a csatornából való kilépését megkönnyíti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A járműről átállítható váltó, melynek átállítását a járműre szerelt, forgatható kar végzi, az által jellemezve, hogy a vágány sínjei között fekvő átállító-emelő a járműre szerelt karral működik együtt és egy csavarfölülettel van ellátva, mely az átállító-emelőnek a kar hatása alatt végzett, mintegy 180°-os elfordulásánál a váltónyelveket kapcsoló rúdon rugalmasan fölszerelt tolókára har. 2. Az 1. alatt védett váltó egy foganatosítási alakja, jellemezve a váltó előtt a pályatestbe beépített, három részre osztott csatorna által, melynek középrésze a járműre szerelt kar leeresztett állapotánál ennek csúcsát, két szélső része pedig a csúcs vezetőgörgőit vezeti. 3. Az 1. és 2. alatt védett berendezés egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a járműn egy vízszintes (29) lécz van alkalmazva, mely az átfordított átállító-emelőt mindaddig az átfordított helyzetben tartja, míg a jármű a váltó fölött el nem haladt. (2 rajzlap melléklettel.) PAÍ.LA6 HeMVÉfíYTAiWAfcU NYOMOÁJ* BÜOAP«TE#.