36885. lajstromszámú szabadalom • Zsilip
— 2 -gunk, a melyek indokolnák a különböző | méretek alkalmazását, legczélszerűbb az egész hossz-szelvényben mindenütt a legnagyobb igénybevételt is kielégítő dimenziót alkalmaznunk. A zsilip hossz-szelvény elrendezésében arra nagyon kell ügyelnünk, hogy a zsiliptest minden elkerülhető terheléstől ment legyen. Eddigelé szokásban volt a zsiliptestet a végeken homlok- és szárnyfalakkal, középen a zárószerkezetet magába fogadó akna súlyával megterhelni. Ezek hibás elrendezések ós a legtöbb esetben a zsiliptest eltörésére vezettek. Ezek a terhelések jelentékenyen nagyobbak, mint a zsiliptest más részeire jutó földterhelések és így mint konczentrált nagy terhek nem voltak arányban sem az altalajnak, sem a zsiliptestnek teherbíró képességével. A konczentrált terhelést elkerülendő, a zsiliptest úgy a hullámtéri, mint a mentett oldalon egészen a szabványos töltésrézsűkig megnyújtandó, mint ezt a 2. ábrabeli hosszszelvényből látjuk és a (2) zárókészűlék az (1) zsiliptest végén alkalmazandó. így elkerülhetjük a homlokfalak, szárnyfalak és aknák építését. A hullámtéri elzárás könnyű (3) vasrácsos szerkezettel alátámasztott járóról eszközlendő; a rácsos oszlopok terhe a zsilip testétől függetlenül a mederfenékbe, illetőleg a töltés-rézsűbe helyezett (4) alapokra viendő át (lásd a 3. és 7. ábrabeli keresztszelvényt). Ily megoldás mellett a zsiliptest csupán a zárókapu súlyát fogja viselni s ezt is csak zárt állapotban és ez sokkal jelentéktelenebb teher, semhogy azt a zsiliptest épen legkevésbbé terhelt pontjain, a végein, el ne birná. Építőanyagul legalkalmasabbnak a vasbeton és hengerelt aczél kínálkozik. Példaképen a 4. és 5. ábrákban azonos nagyságú emésztő nyílású zsilip keresztszelvényt mutatunk be, a 4. ábrában vasbetonból ós az 5. ábrában hengerelt aczéllemezekből belül az oldalfalak és az övek között az átmenet köríves lehet. Legyen pl. a zsilip emésztő-nyílása 1*5 m. széles és 2 m. magas, úgy vasbeton zsiliptestnél az alsó öv 0-3 m. vastag, 2 5 m. széles s befelé 2 drb átlós szövetű sodronyháló van beépítve; a fölső öv teljesen ilyen szerkezetű, de csak l-7 m. széles. Az oldalfalakat 10 cm. vastag vasbeton alkotja egyszeres átlós szövetű sodronyháló betéttel. Ezen zsiliptest folyó méterenkénti súlya üresen 4000 kg., vízzel telve 7000 kg., ugyanily köbtartalmú száraz föld súlya 6500 kg., nedves föld súlya 9500 kg. Ugyanoly nagy emésztő-nyílású, de hengerelt aczéllemezekből Összeszőgecselt zsiliptest súlya üresen 300 kg. vízzel telve 3300 kg. Azon czél tehát, hogy a zsiliptest a fenéktalajt ne terhelje meg nagyobb mértékben, mint ahogy a természetes föld terheli, mindkét szerkezettel el van érve. Oly esetekben, ha igen nagy emésztőnyílásra van szükségünk, szintén csak a szekrénytartó keresztmetszeti alak mellett maradunk, és pedig ez esetben egymás mellé helyezhetjük a szekrénytartókat, mint ezt példaképen a 6. és 7. ábrák mutatják. Mondjuk pl. egy 50 m. fenékszélességű 1-3 rézsüvei bíró főcsatorna mintegy 2-0 m. magas víztömeget szállít a befogadó folyóba; ez esetben zsilipünk vízemésztő nyílását is megfelelő nagyra, azaz mintegy 22 ma keresztmetszettel kell építenünk. A föladatot 7 drb egymáshoz épített 1-5 m. széles, 2'0 m. magas nyílással oldjuk meg. Elképzelhetjük azt az esetet is, hogy az egyes szekrény tartókat nemcsak egymás mellé, de egymás fölötti sorokban is rendezzük el. A találmány szerint épített zsilip nem fog törni s a leglazább altalajban is megállja helyét; az igen laza altalaj kiüregelődése ellen egyébként a hosszú elő- és utóágyazatok az óvszerek, mint ezt az ábrákon (lásd 5 jelzést) ábrázolva is látjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Zsilip, jellemezve szekrénytartó keresztmetszetű zsiliptest által, oly czélból, hogy egyrészt egy oly tartót kapjunk, melynek úgy fölső, mint alsó öve huzási, valamint nyomási igénybevétel ellen kellő ellenállással bírjon, másrészt, hogy e zsilip az altalajt a köbtartalmának
