36837. lajstromszámú szabadalom • Betét rögzítőgépek számára

— 2 golyócskák a kiindulási ponttól kezdve nem | a sugárvektort követik, hanem ettől a forgásirányban eltérnek, mely eltérés a közép felé nagyobbodik, úgy, hogy többé vagy kevésbbé spirálalakú mozgás keletkezik. Azonban az eddigi kúpalakú bádogokr nál a zsírgolyócskák ezen mozgást főleg a folytonosan beáramló teljes tej folytán nem tehették meg zavartalanul. A találmány értelmében a kúpalakú bádogok oly szerkezettel bírnak, hogy a tejföl-áramok a zsírgolyócskák fönt említett mozgásirányuk folytán bizonyos területekre vannak szorítva, melyeket a folytonosan bevezetett teljes tej nem érint. A mellékelt rajzok 1. ábrája a találmány értelmében elrendezett betét függélyes metszete (a midőn csak néhány bádog van föltüntetve); a 2. ábra egy bádog fölülnézete, a 3. ábra egy másik kiviteli alak függélyes metszete; a 4. ábra a 3. ábrában rajzolt bádogok egyikének fölülnézete; az 5. ábra a 3. ábra A—B vonala szerinti metszete; a 6. és 7. ábra két további kiviteli alak fölülnézete. Az említett czélra a bádogok sugárirányban futó (a) sávokkal (1. és 2. ábra) vannak ellátva, melyek pontosan vagy csaknem pontosan a bádogok központos nyílásától kezdve egészen a kerületig, tehát a bádogok egész fölületén végig terjednek. A 2. ábrában (x) egy zsírgolyócskát jelöl, mely egy, a bádogok közé került tejrétegből kiválni kezd. A röpítőerő folytán ezen zsírgolyócska a közép felé hajtatik; minthogy azonban a zsírgolyócska egyidejűleg tehetetlensége folytán nagyobb vonalsebességet igyekszik megtartani, mint a mily vonalsebességgel a hozzá legközelebb fekvő bádogrész bír, ennek folytán a zsírgolyócska a nyíl irányában fog mozogni, azonban azon föltétellel, hogy a forgás jobboldal felé (tehát az óramutató irányában) történik. Ennek folytán a zsírgolyócskák az (a) léczek, illetve sávok hátsó oldalán gyűlnek össze és a sávok (b) oldala mentén a közép felé mozognak. Azonban a sovány tejrészecskék is a röpítőerő és a tehetetlenség hatásának vannak kitéve. A centrifugális erő ezen részecskéket nagyobb fajsúlyuk folytán a kerület felé hajtja, mi mellett a sovány tejrészecskék tehetetlenségük folytán kerületi kezdeti sebességüket megtartják. Ha a sovány tejrészecskék a kisebb vonalsebességgel bíró tekerületekről a nagyobb vonalsebességgel bíró tekerületekfelé mozognak, akkor a zsírgolyócskákkal ellentétben, a bádogokon kissé hátrafelé csúsznak és ez által oly mozgást kapnak, mely az (x) zsírgolyócskánál rajzolt nyíl irányával körülbelül ellentétes. Ennek folytán az, (a) sávok mellső (d) oldala mentén egy soványtej-áram mozog a kerület felé. A sávok által tehát a bádogok elválasztott területekre osztatnak, melyek egyike a tejföl és másika a sovány( tej vezetésére szolgál. Hogy már most a tejföláramok és a belépő teljes tej összeütközését elkerüljük, a teljes tejet a bádogok közé (e) nyílásokon át vezetjük be. Ezen (e) nyílások a neutrális zóna azon részein fekszenek, melyek (a forgás irányában véve) közvetlenül az (a) léczek előtt helyezkednek el. Az eddigi betéteknél a hengeres réteget képező neutrális zóna a találmány tárgyánál a léczek által okozott áramlási viszonyok folytán azon alakot kapja, melyet a pontozottan rajzolt (c) vonal jelöl. A teljes tej tehát a neutrális zóna azon részein lép be, melyek a középhez legközelebb fekszenek. Azonban a neutrális zónának a középtől való távolsága ingadozik, a mi bizonyos változtatható tényezőktől függ, miért is az (e) nyílásoknak sugárirányban kellő kiterjeszkedéssel kell bírniok, mely czélszerűen oly nagy is lehet, mint a léczek vagy sávok hossza. Ezen esetben a bádogok czélszerűen a 3. és 4. ábrákon föltüntetett módon képeztetnek ki. Az (e) nyílások előállításánál képződött bádogsáv az egyik, a bádogkúppal összefüggő oldalon kifelé vagy befelé hajlittatik, úgy, hogy a bádog külső vagy belső oldalára fekszik és ez által a szükséges (a)