36834. lajstromszámú szabadalom • Elektromos távjelző vezénylő készülék iránytűk és hasonlók számára

8 — sánál, a két tekercsrendszer mágneses eredőerői egymással ellentétes irányban forogjanak. Ezen elrendezés mellett azonban a forgatható tekercsrendszer akkor is forog, ha a két adóforgattyú ugyanazon szöggel forog el, mi mellett a tekercsrendszer szögforgása az adóforgattyúk szögforgásának kétszeresével egyenlő. A 10. és 11. ábra két ily berendezés vázlatos képét mutatja. A 10. ábrabeli kiviteli alaknál (Gl, G2) jelöli a két adót, melyek mutatója vagy forgattyúja egy és ugyanazon távolfekvő ponton hasonlítandó össze. (132, 133) jelölik a fő- és segédadóforgattyúkat. Mindegyik adó két forgatytyúja 90°-ú szöget zár be egymással és az összes forgattyúk (134) kontaktusokon állnak, melyek között a rajzon föltüntetett módon (135) ellenállások vannak elrendezve. Az egyik adóforgattyúpár például egy iránytűvel és a másik adóforgattyúpár például egy gyroskoppal van összekötve, mely műszerekkel az adóforgattyúpárok együtt forognak. A (Gl) adó a forgatható(V, ^tekercsrendszerrel van összekötve, mely a fönt leírt módon van elrendezve Azonban a vevő állandó mágneses mezejét (V', R') tekercsrendszer helyettesíti, mely helyben áll és a forgatható tekercsrendszert mágnesesen befolyásolja. Az (R', R\ V', V) tekercsek a gyűrűalakú (137) mezőmágnes négy (136) pólusdarabjára vannak tekercselve. Az egymással sorozatosan kapcsolt és egyetlen ellenerőtekercs gyanánt tekinthető (R', R'j tekercsek a (G2) adóval vannak összekötve és pedig ugyanoly módon, mint az (R) tekercs a (Gl) adóval. A két (V', V') voltmétertekercs szintén sorozatosan van egymással összekötve és szintén a (G2) adóval van kapcsolva, még pedig ugyanoly módon, mint a (V) voltméter-tekercsre a (Gl) adóval. A 11. ábrában föltüntetett kiviteli alak lényegében megegyezik a 10. ábrabeli kiviteli alakkal. A különbség csak abhan áll, hogy a közös vevő forgatható és helytálló tekercsrendszerei gyűrűtekercsek gyanánt vannak kiképezve. A 11. ábrában a különböző részek ugyanazon betűjelzésekkel vannak ellátva, mint a 10. ábrában, úgy hogy a 11. ábrabeli kiviteli alak nem igényel részletes leírást. Megjegyzendő azonban, hogy a 11. ábrában a forgatható tekercsrendszer a (G2) adóval és a helytálló tekercsrendszer a (Gl) adóval van összekötve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos távjelző, melynek vevője két egymást keresztező, egy állandó mágnesmezőben forgatható tekercsből (voltméter-tekercsből és ellenerőtekercsből) áll, melyeket az adó oly módon köt össze az áramforrással, hogy a tekercsek tökéletesen körülfutó forgómezőt állítanak elő, jellemezve a vevőnek az adóforgattyúval oly módon való összekötése által, hogy az adó mozgása alatt mindegyik tekercs egyik vége egy az üzemáram által átfolyt ellenállás különböző kontaktusaival kapcsolatba jön és a tekercsek másik vége az előbbi végekhez vezetett feszültségek között fekvő állandó feszültségen tartatik. 2. Az 1. igénypont szerinti elektromos távjelző kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy az ellenerőtekercs árama külön megfelelően méretezett, az adó mozgásánál a tekercs áramkörébe megfelelően bekapcsolt ellenállások által oly módon van lépcsőzetessé téve, hogy az előállított irányzóerő a vevő összes helyzeteiben megközelítőleg vagy teljesen állandó marad. 3. A 2 igénypont szerinti elektromos távjelző kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy az ellenerőtekercs árama az által tétetik lépcsőzetessé, hogy az ellenerőtekercs a főellenállás lópcsőzeteivel megfelelően párhuzamosan van kapcsolva. 4. A 4. igénypont szerinti elektromos távjelző kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy az ellenerőtekercs mindegyik kontaktusa (mellékkontaktus) az adón a megfelelő uullkontaktussal szemben fekvő oldalon levő mellékkontaktussal és utóbbi a főellenállásnak a másik hozzátartozó ívnegyeden fekvő kontaktusok mellékkontaktusával van összekötve, mely az említett mellékkontaktushoz képest ugyan-