36834. lajstromszámú szabadalom • Elektromos távjelző vezénylő készülék iránytűk és hasonlók számára

ivdarabok (melyek a (.39) kontaktusívnek fe- | lelnek meg), alkalmaztatnak. A (16) kontak­tushoz kapcsolt pozitív vezetékiig a (83) kontaktusívdarabbal is össze van kötve, míg a (26) kontaktussal összekötött negatív ve­zetékág a (78) kontaktusívdarabbal áll kap­csolatban. A kontaktusívdarabok közé (86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93) ellenállások van­nak az 5. ábrán látható módon bekapcsolva. Ha az adó (56) kontaktusrúdja (3. ábra), az adóforgattyú az 5. ábrán nincsen föltüntetve) a (83) kontaktusívdarabon áll, akkor az ellenerőtekercsen átfolyó áram legnagyobb értékével bír. Ha az (56) kontaktusrudat a (83) kontaktusról a (82) kontaktusra moz­gatjuk, akkor ezáltal az ellenerőtekercs áramkörébe (91) ellenállást kapcsolunk be. Az (56) kontaktusrúdnak a (82) kontaktus­ról a (81) kontaktusra való mozgatásánál a (90) ellenállást kapcsoljuk be az ellenerő­tekercs áramkörébe. Az ellenerőtekercsen át tehát különböző erővel bíró négy áram­kör záratik, aszerint, amint az (56) kontak­tusrúd a (83, 82, 81) kontaktusívdarabokon áll, vagy az áramkört egészen megszakítja. A föntebbi leírásból, mely az 5. ábrabeli adó egy negyedrészének működésére vo­natkozik, könnyen megérthető, hogy miké­pen változik az ellenerőtekercs áramköre, ha az adóforgattyú a másik háromnegyed­ben foglal helyet. A 6. ábrabeli grafikum azt mutatja, hogy miképen változik az (R, V) tekercsek mág­neses erejének eredője az adóforgattyú kü­lönböző helyzeteinél, ha az ellenerőtekercs áramának az 5. ábrabeli berendezés segé­lyével négy különböző értéket (beleértve a zérus értékét is) adunk. Az (a, C, al) pon­tok abscisszája az ellenerőtekercs mágne­ses ereje legnagyobb értékének felel meg. A (91) vagy (92) ellenállások bekapcsolása után a (c, b, b', c') pontok abscisszája felel meg az említett áram mágneses erejének, míg utóbbi a két (90) és (91) vagy (92 és (93) ellenállás bekapcsolása után az (e, d, dl, el) pontok abscisszájával egyenlő. Végül az (A -B) pontok abscisszája az áram zérus értékének felel meg. Látható tehát, hogy az 5. és 6. ábrának | megfelelő berendezésnél az (A—B) ellen­állás nem a tangens-szabály értelmében van részekre osztva, hanem az ellenerőte­kercs áramszabályozásának megfelelő lép­csőzéssel bír. A 7. ábra azt mutatja grafikusan, hogy miképen változik a két vevőtekercs mág­neses erejének eredője az adóforgattyú kü­lönböző helyzeteiben, ha az ellenerőtekercs árama a zérus értékkel együtt öt külön­böző értékkel bírhat. Megjegyzendő, hogy míg a 6. ábrában az (e, d, dl, el) pontok abscisszája ugyanaz, addig a 7. ábrában az (e, el) pontok más abscisszával bírnak, mint a (d, dl) pontok. A mágneses erők eredője a vevő muta­tójának különböző helyzeteinél ugyanazon nagysággal bírhat, ha az ellenerőtekercs árama mindegyik negyedben más értékek­kel bír az (55) kontaktussal érintkező egyes kontaktusok bekapcsolásánál. Ez esetben a mágneses erők eredőjének diagrammja, — ha az ellenállásoknak kellő értékeket adunk, — szabályos sokszöget ad, azaz az eredők nagysága az egész mutatófordulat alatt csaknem tökéletesen egyenlő. Az eredők ezen kiegyenlítését a 8. ábrában vázlatosan föltüntetett berendezéssel eszközölhetjük, mely berendezés következően foganatosí­tandó : Az (A—B) ellenállással összekötött (94, 94) kontaktusok mindegyikének a (95—118) kontaktusok egyike felel meg. Az adóforgattyú (56) kontaktusrúdja (3. ábra) a (95—118) kontaktusokkal áramköröket zár­hat. Az egyes (95—118) kontaktusok közé (119) ellenállások vannak a 8. ábrán látható módon bekapcsolva. A két (95 és 107) kon­taktus azonban az összes többi kapcsola­toktól szigetelve van. Az (A—B) ellenállás pozitív vezetékága a (113) kontaktussal és negatív vezetékága a (101) kontaktussal van összekötve. A berendezés egyébként olyan, mint az 5. ábrában és épúgy működik, mint utóbbi, azon eltéréssel, hogy minden eset­ben, amikor (a föl nem tüntetett) adófor­gattyú az egyik kontaktusról a következőre mozog, úgy az ellenerőtekercsen, mint a (V) voltméter-tekercsen átfolyó áram is változ­tattatik. Ha az ellenállások kellő értékekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom