36834. lajstromszámú szabadalom • Elektromos távjelző vezénylő készülék iránytűk és hasonlók számára

ivdarabok (melyek a (.39) kontaktusívnek fe- | lelnek meg), alkalmaztatnak. A (16) kontaktushoz kapcsolt pozitív vezetékiig a (83) kontaktusívdarabbal is össze van kötve, míg a (26) kontaktussal összekötött negatív vezetékág a (78) kontaktusívdarabbal áll kapcsolatban. A kontaktusívdarabok közé (86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93) ellenállások vannak az 5. ábrán látható módon bekapcsolva. Ha az adó (56) kontaktusrúdja (3. ábra), az adóforgattyú az 5. ábrán nincsen föltüntetve) a (83) kontaktusívdarabon áll, akkor az ellenerőtekercsen átfolyó áram legnagyobb értékével bír. Ha az (56) kontaktusrudat a (83) kontaktusról a (82) kontaktusra mozgatjuk, akkor ezáltal az ellenerőtekercs áramkörébe (91) ellenállást kapcsolunk be. Az (56) kontaktusrúdnak a (82) kontaktusról a (81) kontaktusra való mozgatásánál a (90) ellenállást kapcsoljuk be az ellenerőtekercs áramkörébe. Az ellenerőtekercsen át tehát különböző erővel bíró négy áramkör záratik, aszerint, amint az (56) kontaktusrúd a (83, 82, 81) kontaktusívdarabokon áll, vagy az áramkört egészen megszakítja. A föntebbi leírásból, mely az 5. ábrabeli adó egy negyedrészének működésére vonatkozik, könnyen megérthető, hogy miképen változik az ellenerőtekercs áramköre, ha az adóforgattyú a másik háromnegyedben foglal helyet. A 6. ábrabeli grafikum azt mutatja, hogy miképen változik az (R, V) tekercsek mágneses erejének eredője az adóforgattyú különböző helyzeteinél, ha az ellenerőtekercs áramának az 5. ábrabeli berendezés segélyével négy különböző értéket (beleértve a zérus értékét is) adunk. Az (a, C, al) pontok abscisszája az ellenerőtekercs mágneses ereje legnagyobb értékének felel meg. A (91) vagy (92) ellenállások bekapcsolása után a (c, b, b', c') pontok abscisszája felel meg az említett áram mágneses erejének, míg utóbbi a két (90) és (91) vagy (92 és (93) ellenállás bekapcsolása után az (e, d, dl, el) pontok abscisszájával egyenlő. Végül az (A -B) pontok abscisszája az áram zérus értékének felel meg. Látható tehát, hogy az 5. és 6. ábrának | megfelelő berendezésnél az (A—B) ellenállás nem a tangens-szabály értelmében van részekre osztva, hanem az ellenerőtekercs áramszabályozásának megfelelő lépcsőzéssel bír. A 7. ábra azt mutatja grafikusan, hogy miképen változik a két vevőtekercs mágneses erejének eredője az adóforgattyú különböző helyzeteiben, ha az ellenerőtekercs árama a zérus értékkel együtt öt különböző értékkel bírhat. Megjegyzendő, hogy míg a 6. ábrában az (e, d, dl, el) pontok abscisszája ugyanaz, addig a 7. ábrában az (e, el) pontok más abscisszával bírnak, mint a (d, dl) pontok. A mágneses erők eredője a vevő mutatójának különböző helyzeteinél ugyanazon nagysággal bírhat, ha az ellenerőtekercs árama mindegyik negyedben más értékekkel bír az (55) kontaktussal érintkező egyes kontaktusok bekapcsolásánál. Ez esetben a mágneses erők eredőjének diagrammja, — ha az ellenállásoknak kellő értékeket adunk, — szabályos sokszöget ad, azaz az eredők nagysága az egész mutatófordulat alatt csaknem tökéletesen egyenlő. Az eredők ezen kiegyenlítését a 8. ábrában vázlatosan föltüntetett berendezéssel eszközölhetjük, mely berendezés következően foganatosítandó : Az (A—B) ellenállással összekötött (94, 94) kontaktusok mindegyikének a (95—118) kontaktusok egyike felel meg. Az adóforgattyú (56) kontaktusrúdja (3. ábra) a (95—118) kontaktusokkal áramköröket zárhat. Az egyes (95—118) kontaktusok közé (119) ellenállások vannak a 8. ábrán látható módon bekapcsolva. A két (95 és 107) kontaktus azonban az összes többi kapcsolatoktól szigetelve van. Az (A—B) ellenállás pozitív vezetékága a (113) kontaktussal és negatív vezetékága a (101) kontaktussal van összekötve. A berendezés egyébként olyan, mint az 5. ábrában és épúgy működik, mint utóbbi, azon eltéréssel, hogy minden esetben, amikor (a föl nem tüntetett) adóforgattyú az egyik kontaktusról a következőre mozog, úgy az ellenerőtekercsen, mint a (V) voltméter-tekercsen átfolyó áram is változtattatik. Ha az ellenállások kellő értékekkel