36825. lajstromszámú szabadalom • Telefonrelais

Megjelent 1906. évi szeptember hó 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 36825. szám. vil/j. OSZTÁLY. Telefon relais. KRETZINGER GEORGE WASHINGTON ÜGYVÉD CHICAGÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 julius hó 25-ike. A jelen találmány tárgyát a csatolt raj­zon sematikusan ábrázolt telefon-relais ké­pezi, mely a telefon fővezetékébe iktatható a beszéd erősbítése czéljából. A két (A) és (B) állomás közönséges fölfogó és átvivő készülékekkel van fölszerelve. A fővezeték valamely alkalmas pontján beiktatott tele­fon-relais lényegében (C) magból áll, mely köré (Al) és (Bl) cséve van tekercselve. A két (A) és (B) állomáson átmenő áram­kör szakadatlan, mert az (Al) cséve az egyik fővezetékbe, a (Bl) cséve pedig a másik fővezetékbe van iktatva. A (C) mag a két vége előtt elrendezett (D) és (E) mem­bránok telefon-mágnesét képezi. A (D) és (E) membránokkal szemben, azoktól kis tá­volságban (P) és (G) membránok úgy van­nak elrendezve, hogy azok a beszéd foly­tán az (A) és (B) állomások egyikében létre­hozott hanghullámokat a (D) és (E) mem­bránoktól átvehetik. A (C) magon azonkívül primértekercselés van elrendezve, mely az (P) és (G) membránokkal elektromos össze­köttetésben áll. E primértekercselés két (H) és (Hl) szakaszból áll és az államkörbe (I) telep vagy valamely más áramforrás van, előnyösen a két szakasz közé iktatva. E szerkezettel lehetővé van téve, hogy vezetékek vagy más különleges szerkeze­tek hozzácsatolása nélkül ugyanazon vona­lon mindkét irányban vihessük át a beszél­getéseket. Ha pl. az (A) állomás leadó ké­szülékét működésbe hozzuk, a vonalvezeté­ken és az (Al) és (Bl) tekercseken inga­dozó erősségű áram folyik keresztül. A (C) mag ezáltal gerjesztetik és a (D) és (E) membránok rezgésbe jönnek. A hanghullá­mok, melyeket a membránok rezgése hoz létre, azután az (F) és (G) membránokba ütődnek, melyek viszont a helyi áramkört, melybe az (I) telep van iktatva, befolyá­solják, miáltal hasonló módon ingadozó, ámde nagyobb intenzitású elektromos áram folyik a (H) és (Hl) tekercseken keresztül. Ez áram újból az (Al) és(Bl) tekercsekre hat és ingadozásait erősbítve viszi át a vo­nalvezeték áramára, mely a (B) állomáshoz tovább folyik. A (H) és (Hl) tekercseken keresztülfolyó áram semmiképen sem zavar­hatja az (Al) és (Bl) tekercseken keresz­tülfolyó áramot, mert az (E) és (G), illető­leg a (D) ós (F) membránok közti távolság oly csekély, hogy az emberi fül által észre­vehető időkülömbség nem származhatik az (Al) és (Bl) tekercsek impulzusai és a (H) és (Hl) tekercsek erősbítő impulsusai közt. Tehát a (B) állomás fölfogó készülékében sem jöhetnek létre zavarok. Előfordulhat

Next

/
Oldalképek
Tartalom