36804. lajstromszámú szabadalom • Szárító dob

— 2 — 46, 47 és 48) vasrudak fogják össze, a két belső t'24, 27) küllőcsillagon pedig még egy (241 ) illetve (271 ) vaslemez is föl van sze­relve, melyet a (49, 50) csavarok fognak össze. Eme lemezek arra szolgálnak, hogy a dob sík falait a keverőmű forgásánál megtisztítsák. Találmányom szerint a két (24 és 27) küllőcsillag között a dob tengelyére merő­leges síkokban egyenlő hosszúságú (51, 52, 53, 54, 55) lánczok vannak kifeszítve, me­lyek egyik vége a keverőmű (15) tengelyé­hez legközelebb eső és a küllőket egymás­sal összekötő hosszanti rudakhoz van kap csolva, másik vége pedig a (40, 41) bádog­csíkok között levő (44) közökbe van be­húzva. Ezen közök elég szűkek ahhoz, hogj' a lánczok utolsó szemeit befogva tartsák. Az egymással párhuzamos és csak kevéssé megfeszített lánczok oly közel vannak egy­máshoz elrendezve, hogy a dob belsejében hat, a 2. ábrán sematikusan jelzett módon görbülő, lényegében sugárirányú támasztó­föliiletet képezzenek. Leírt szárítódobom működési módja a következő: A kettős hajlású (40, 41) keverő lapátok (2. ábra) lehetővé teszik, hogy akeverőmű­vet mindkét irányban forgathassuk, rend­szerint azonban eme ke verőmüvet a dob forgásirányában forgatjuk, még pedig oly sebességgel, mely a dob forgássebességénél ennek egy negyed részével nagyobb. Míg az anyag többé-kevésbbé folyékony, eme (40, 41) lapátok és az (51—56) lánczok fő­leg arra szolgálnak, hogy az anyag keverése mellett eme fölületet, mely a meleg füst­gázokkal érintkezik, nagyobbítsák. Amint azonban az anyag megsűrűsödik és össze­csomósodik, a dobnál valamivel gyorsabban forgó lapátok megemelik az anyagot és mi­kor ez a legmagasabb pontot elérte, az il­lető lapáthoz tartozó lánczokon lecsúszni engedik, mint azt a 2. ábrán nyilakkal je­leztük. Az ekként fölaprózott és a központosán vezetett meleg füstgázáram felé dobott anyagot a lánczok keringő mozgásuk kö­vetkeztében folytonosan forgatják és átszi­tálják, minek következtében a meleg füst­gázok jóval nagyobb fölületeket érnek, te­hát még tapadós vagy szívós anyagot is porszerű vagy szemcsés anyaggá alakítha­tunk át, mely természetesen gyorsan és igen könnyen szárítható. Az (F) csövön a dobba áramló meleg füstgázok a dobból a (G) csövön távoznak, ez a (G) cső a (c, D, E) fütőkamarán kí­vül a (G1 ) csőhöz csatlakozik, mely az (F) ventilátorral van kapcsolva. A meleg gázok elvezetésére szolgálnak ezenkívül a (H, H', H") csövek, melyek közül a (H") csőbe a ventilátorral kapcsolt (X) cső is belenyúlik. Eme csőelrendezésnek az a föladata, hogy a gázok elvezetésére a (H") csőbe a venti­látor útján behajtott gázok szívóhatása kö­vetkeztében a (H) csövet is fölhasználhas­suk, tehát jóval több gőzt és gázt vezes­sünk el, mint amennyit egyébként a (G,G') csövön elvezetni lehetne, mi a gázok leszí­vatásához szükséges motoros erő igen ked­vező kihasználását teszi lehetővé. Mint az a csatolt rajz 1. ábráján látható, a (15) keverőtengely forgatására ép úgy mint a dob forgatására egy végtelen csa­vart alkalmazhatunk. Találmányom fő előnye az, hogy az ed­dig használt, vízszintes tengely körül for­gatható szárító doboktól eltérően tapadós anyagot is teljesen biztosan dolgozhatunk föl a dobban keringő meleg gázok használatá­val. Ezeknél az eddig használt doboknál az anyag megosztására rendelt hajlékony, a dob falán megerősített tagok az anyagot nem emelték föl és oly módon engedték azt visszaesni, hogy a meleg gázáramot nem érte. Másrészt a dob falán megerősí­tett merev emelőtagok az anyagot nagy tö­megben emelték föl és nagy darabokban engedték azt visszaesni, anélkül, hogy a meleg gázokból érintkező fölületet teteme­sen növelték volna, ezért a darabok fölszí­nén többé-kevésbbé vastag száraz réteg képződött, mely a darabokat keménnyé tette és a további szárítást akadályozta. Találmányom tárgya az első berendezés, mely módot nyújt arra, hogy eme hátrányo­kat elkerüljük és hogy a dob szilárd ré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom