36804. lajstromszámú szabadalom • Szárító dob
— 2 — 46, 47 és 48) vasrudak fogják össze, a két belső t'24, 27) küllőcsillagon pedig még egy (241 ) illetve (271 ) vaslemez is föl van szerelve, melyet a (49, 50) csavarok fognak össze. Eme lemezek arra szolgálnak, hogy a dob sík falait a keverőmű forgásánál megtisztítsák. Találmányom szerint a két (24 és 27) küllőcsillag között a dob tengelyére merőleges síkokban egyenlő hosszúságú (51, 52, 53, 54, 55) lánczok vannak kifeszítve, melyek egyik vége a keverőmű (15) tengelyéhez legközelebb eső és a küllőket egymással összekötő hosszanti rudakhoz van kap csolva, másik vége pedig a (40, 41) bádogcsíkok között levő (44) közökbe van behúzva. Ezen közök elég szűkek ahhoz, hogj' a lánczok utolsó szemeit befogva tartsák. Az egymással párhuzamos és csak kevéssé megfeszített lánczok oly közel vannak egymáshoz elrendezve, hogy a dob belsejében hat, a 2. ábrán sematikusan jelzett módon görbülő, lényegében sugárirányú támasztóföliiletet képezzenek. Leírt szárítódobom működési módja a következő: A kettős hajlású (40, 41) keverő lapátok (2. ábra) lehetővé teszik, hogy akeverőművet mindkét irányban forgathassuk, rendszerint azonban eme ke verőmüvet a dob forgásirányában forgatjuk, még pedig oly sebességgel, mely a dob forgássebességénél ennek egy negyed részével nagyobb. Míg az anyag többé-kevésbbé folyékony, eme (40, 41) lapátok és az (51—56) lánczok főleg arra szolgálnak, hogy az anyag keverése mellett eme fölületet, mely a meleg füstgázokkal érintkezik, nagyobbítsák. Amint azonban az anyag megsűrűsödik és összecsomósodik, a dobnál valamivel gyorsabban forgó lapátok megemelik az anyagot és mikor ez a legmagasabb pontot elérte, az illető lapáthoz tartozó lánczokon lecsúszni engedik, mint azt a 2. ábrán nyilakkal jeleztük. Az ekként fölaprózott és a központosán vezetett meleg füstgázáram felé dobott anyagot a lánczok keringő mozgásuk következtében folytonosan forgatják és átszitálják, minek következtében a meleg füstgázok jóval nagyobb fölületeket érnek, tehát még tapadós vagy szívós anyagot is porszerű vagy szemcsés anyaggá alakíthatunk át, mely természetesen gyorsan és igen könnyen szárítható. Az (F) csövön a dobba áramló meleg füstgázok a dobból a (G) csövön távoznak, ez a (G) cső a (c, D, E) fütőkamarán kívül a (G1 ) csőhöz csatlakozik, mely az (F) ventilátorral van kapcsolva. A meleg gázok elvezetésére szolgálnak ezenkívül a (H, H', H") csövek, melyek közül a (H") csőbe a ventilátorral kapcsolt (X) cső is belenyúlik. Eme csőelrendezésnek az a föladata, hogy a gázok elvezetésére a (H") csőbe a ventilátor útján behajtott gázok szívóhatása következtében a (H) csövet is fölhasználhassuk, tehát jóval több gőzt és gázt vezessünk el, mint amennyit egyébként a (G,G') csövön elvezetni lehetne, mi a gázok leszívatásához szükséges motoros erő igen kedvező kihasználását teszi lehetővé. Mint az a csatolt rajz 1. ábráján látható, a (15) keverőtengely forgatására ép úgy mint a dob forgatására egy végtelen csavart alkalmazhatunk. Találmányom fő előnye az, hogy az eddig használt, vízszintes tengely körül forgatható szárító doboktól eltérően tapadós anyagot is teljesen biztosan dolgozhatunk föl a dobban keringő meleg gázok használatával. Ezeknél az eddig használt doboknál az anyag megosztására rendelt hajlékony, a dob falán megerősített tagok az anyagot nem emelték föl és oly módon engedték azt visszaesni, hogy a meleg gázáramot nem érte. Másrészt a dob falán megerősített merev emelőtagok az anyagot nagy tömegben emelték föl és nagy darabokban engedték azt visszaesni, anélkül, hogy a meleg gázokból érintkező fölületet tetemesen növelték volna, ezért a darabok fölszínén többé-kevésbbé vastag száraz réteg képződött, mely a darabokat keménnyé tette és a további szárítást akadályozta. Találmányom tárgya az első berendezés, mely módot nyújt arra, hogy eme hátrányokat elkerüljük és hogy a dob szilárd ré-
