36790. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet hengerről legöngyölődő szövetnek egy másik hengerre való fölgöngyölítésére

ból az (f) korongoknak hajtó szíját a szükséges helyzetbe hozzuk és egyúttal a (b'J tengelyt mozgásba hozzuk, hogy a (d) hengerek a 3. ábrában szakadozott vonalakkal föltüntetett (d') hetyzetbe mozgattatva, a (z) szövetrétet a (h) henger fölületéhez szorítsák; ennek megtörténtével a szövet a kétrétben a (h) hengerre göngyölődik és egyidejűleg a (g) hengerről legöngyölődik, anélkül, hogy a mozgás folytonossága akár a szövetnek bevezetésénél, akár pedig ki vezetésénél zavartatnék. A (b) henger ekkor a bevezetett (z). szövetrétet (4. ábra) ós egy, az alsó (g) hen- i gerről legöngyölődő szövetrétet göngyöl föl, míg a (g) hengerről legöngyölődő második (z7) szövetrét az (a) hengeren át kifelé vezettetik. A szövet a (g) hengerről való legöngyölítés után ettől elválik és az (a) hengeren való kivezetése közben egymásután a 4. ábrában szakadozott vonalakkal föltüntetett (z8, z9, zlO) helyzeteken megy át, míg végül a (h) henger egyik szövetrétnek meghosszabbításává válik. Ezen pillanatban a kifelé haladó szövetrét által létesített feszültség az (a) hengert újból sülyeszti, a mikor is ez a 4. ábrában szakadozott vonalakkal rajzolt helyzetbe jut; ekkor a szerkezet a már leírt módon megállíttatik és az előbbeni műveletek megismétlődnek. A fölgöngyölítés és legöngyölítés közben a (g és h) hengerek párhuzamosan emelkednek és sülyednek, miközben az (i és i'j vezetékekben vezetődnek. Ha a göngyölítés nem kétrétben foganatosítandó, hanem csak egyrétben szakaszosan, azaz a szövet az egyik hengerről a másikra halad, aztán erről ismét az elsőre göngyölíttetik vissza, a szerkezet csak konstruktív részletekben tér el a leírttól. Ezen foganatosítási alak az 5., 6. és 7. ábrákban van föltüntetve, a hol is az 5. ábra metszet a hengerek irányában, a 6. ábra a hengerek tengelyére merőleges metszet és a 7. ábra fölülnézet. Ezen foganatosítási alaknál is, miként az előbbi esetben, a hajtás az (f) henger segélyével történik, mely a fölötte elrendezett (g) hengert súrlódás útján forgatja, míg a (g) henger szintén súrlódás útján mozgatja a fölötte elrendezett (h) hengert. A (g) és (h) hengerek tengelyeinek végén szintén (g', h') korongok vannak elrendezve, melyeknek kerülete részben fogazott és részben sima és mely korongok a már leírtakhoz hasonló (i, i') vezetékek között vezetődnek. A szerkezetet magába fogadó tartályba szövettel körülgöngyölt (h) hengert helyezünk és midőn az (f) henger mozgásba hozatik, a szövet a (h) hengerről a (g) hengerre göngyölődik; ezután a mozgásirány i megváltoztatása folytán a (g) hengerre göngyölt szövet a (h) hengerre göngyöltetik vissza, mire a (h) hengert eltávolítjuk és másikat teszünk helyébe. Hogy a szerkezet önműködően megállíttassák, a midőn a szövetnek a hengerek egyikére való fölgöngyölítése véget ért, ezután pedig a mozgás iránya megfordíttassék, az (n) korong (5. ábra) van elrendezve, melynek kifelé nyúló tengelye az (n) végnélküli csavarban végződik, melyre az átkapcsoló szerkezetnek (p) rúdjával összekötött (c) csavaranya van rácsavarolva, úgy hogy aszerint, amint az (o) csavaranya és ezzel együtt a (p) rúd balra vagy jobbra mozgattatik, a (p) rúdhoz erősített (p') villák az (f') korongoknak hajtószíjait a szerkezet megállításához és reverzálásához szükséges helyzetbe tolják. Az (n) frikciós koronggal a kellő pillanatban egy másik (n") korong működik együtt, mely a (g) hengernek tengelyén van elrendezve és akként van méretezve, hogy csakis abban a pillanatban jut érintkezésbe az (n) koronggal, midőn a szövet a (g) hengerrel legöngyölödött; ekkor a (g") korong az (n) korongot azon irányban forgatja, melynél az (o) csavaranya a szíjakat a szerkezet reverzálásához szükséges helyzetbe hozza. Az újbóli reverzálás, vagyis az eredeti forgásirány létrehozása czéljából a szerkezet fölső részén a két (t) karral ellátott (r) tengely van elrendezve, melynek karjai között a laza (s) hengert hordó (s') tengely van ágyazva.