36777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás érczek kohósítására

Megjelent 11)00. évi szeptember lió £30-án. MAGY. ^ KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 86777. szám. XII/d. OSZTÁLY. Eljárás érezek kohósítására. BROWN HORAGE FOWLER KOHÓMÉRNÖK CHICAGÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 deczember hó 6-ika. Jelen találmány tárgya kén és egyéb érezek földolgozására szolgáló eljárásra vonatkozik, mely abban áll, hogy az érczeket finomra elosztott állapotban olvasztjuk meg. Ezen eljárás gyakorlati végrehajtása csupán rendkívül egyszerű és olcsó berendezéseket igényel és a tüzelőanyagfogyasztás, elillanási vagy érezporveszteségek szempontjából rendkívül gazdaságos, mi mellett az érezek értékes anyagai rendkívül kedvező arányban nyerhetők ki. A találmány tárgyát képező eljárás első sorban kénérczek, illetve szulfidérczek kohósítására és a szulfidoknak kénsavra való földolgozására vonatkozik, mely érezek egy vagy több fémet pl. rezet, vasat, nikkelt, ólmot, kénesőt, antimont, zinket és bizmutot tartalmazhatnak. Az eljárás továbbá éppen úgy alkalmas oxydérczek (vas, réz, ólom) például érezpor, vastartalmú homok és hasonló földolgozására is. Az eljárás lényegében abban áll, hogy az érczet finomra elosztott állapotban egy aknán keresztül lefelé öntjük, melyben mialatt lebegő állapotban van, egy alkalmas olvasztóöv hatásának tesszük ki, a mely ugyanazon irányban halad, mint az érez, mire a megolvasztott érczet az akna alsó végéből lángkemenczébe juttatjuk, a melyben a megolvasztott fém önsúlya által a salaktól elkülönül. A találmány tárgyának kénérczek földolgozásánál való alkalmazásakor az érczeket finomra elosztott állapotban vezetjük be egy függőleges akna vagy kemencze fölső részébe és ebben lebegő állapotban tehát többé vagy kevésbbé laza állapotban tesszük ki magas hőmérsékletű oxydáló légáram hatásának, mely az ércczel egyenlő irányban halad és a kénalkatrészek előre meghatározott százalékát oly energiafölösleggel párologtatja el, hogy az érez többi alkatrészei cseppfolyós vagy félig cseppfolyós halmazállapotba vitetnek át. Az aknából az érez egy lángkemenczébe jut, melyben magas hőmérséklet uralkodik és melyben az el nem illant megolvasztott fémalkatrészek önsúlyuk által elkülönülnek a salakképző alkatrészektől. Az érezek elpárolgott fémalkatrészei a lángkemenezéből a gőzökkel együtt távoznak és megsűríthetők. Ha pl. a kénércz a tűzálló fémeken kívül tekintélyes mennyiségű ólmot tartalmaz, úgy az előbbieket az aknakemenczében ismét megolvaszthatjuk, míg az ólom a lángkemenczébe gáz alakjában lép be és