36742. lajstromszámú szabadalom • Támasztó ingás ágyazás síkszitákhoz
Megjelent 1906. évi szeptember lio 17-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 86742. szám. X/i. OSZTÁLY. Támasztó ingás ágyazás síkszitákhoz. VOLL GYÖBGY IGAZGATÓ, MEBTZ JÓZSEF MŰVEZETŐ ÉS HAGGENMACHEB KÁBOLY MALOMIGAZGATÓ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 julius hó 14-ike. A vízszintes körpályán lengő síksziták alátámasztására ajánlott, végeiken szabadon legördülő, gömbalakú támasztófölületekkel ellátott ingatámasztékoknak az a hátrányuk, hogy az egyensúlyi föltételek legkisebb megzavarásánál is fölbillennek, vagy pedig — nevezetesen nagy és egyenlőtlen megterhelés esetében — minden más behatás nélkül egyáltalában nem tarthatók álló helyzetben. Minthogy az eddig ismert ingák mindkét támasztófölülete oly gömbfölület, melynek középpontja az inga hoszszának középpontjába esik, emez ingák hatása ugyanaz, mintha az alátámasztásra egész golyók szolgálnának és a leggyöngébb lökések is gördülést idéznek elő, minek az inga fölbillenése a következménye-Találmányunk czélja eme fölbillenésnek külön tartóberendezések alkalmazása nélkül történő meggátlása. A csatolt rajz 1. ábráján először is oly támasztóingák általános elrendezése látható, melyek két végén (a) gördülőtestek vannak elrendezve, a 2. ábra pedig oly elrendezést, melynél az (a) gördülőtestek csakis az ingák alsó végein vannak kiképezve, míg ezek fölső vége (d) gömbcsuklók útján támasztják meg a síkszitát. Míg a (d) fölfüggesztési pont a körpályát írja le, az (a) gördülőtest gördülve az alappályáját, nevezetesen az (f) kört futja be. A fölbillenés meggátlása czéljából a gördülőtest alakja olyan, hogy a mint a támasztékok szabványos lejtős állásukon túl kifelé hajlani törekszenek, ezeknek a síkszitát meg kelljen emelniök, miért is a sík szita súlya a fölbillentő erők ellen hat és a támasztékok eldőlését meggátolja. Ezt akként érhetjük el, hogy a gördülőtestet oly gömb gyanánt képezzük ki, melynek sugara nagyobb, mint az ingatámaszték hossza, mint azt a 3. ábrán túlozva jeleztük. Ha az (a) gördülőtest az (al) állásba tér ki, a gömb középpontja az (m) pontból az (ml) pontba jut, a (d) golyóscsukló pedig a (dl) helyzetben, miközben (x) úton fölemelkedik. Minthogy a gördülőtestnek az (f) gördülőkörön belül fekvő rész a jelzett hatás létrehozásában nem működik közre, azt tetszőlegesen lehet kiképezni. Különösen előnyös, ha ezt a fölületet oly gömb gyanánt képezzük ki, melynek középpontja a fölső (d) gömbcsuklóba esik (4. ábra), mert ekkor a
