36707. lajstromszámú szabadalom • Önmagától haladó torpedó reakcziós hajtással

metszete, melyben egy másik lemerülési szabályozó elhelyezése van föltüntetve. 8. ábra a 4. ábra A—A vonala szerinti keresztmetszet. 9., 10. és 11. ábrák a 7. ábra B—B, C—C, ill. D—D vonala szerinti kereszt­metszetek. A torpedó áll az (1) hengeres törzsből, mely elől (2) csúcsos fejben végződik, mely magában foglalja azt a lőgyapotadagot, mely a torpedó robbanásának előidézésére szolgál; a (2) fej elrendezése és a gyúj­tás alkalmazott eszközei ugyanazok, mint a milyenek Whitehead torpedójánál használ­tatnak; hátul az (1) hengeres törzs a (3) kúpos részben vagy farkban folytatódik, a mely a mozgató gáz számára kiömlési cső­vül szolgál, a mint azt később bővebb le­írás tárgyává fogjuk tenni. Az (1) hengeralakú törzs (2) és (3) végei közötti belső része bizonyos számú (4 5 6, 7 8 9 10 és 11) kamrára van fölosztva, melyekben a kívánt lemerüléshez szükséges szerkezeti részletek, valamint a torpedó mozgatására szolgáló részek vannak elhe­lyezve. A (3) hátsó kúp vagy fark csúcsa felé (4) helytálló (12 12 és 13 13) hosszmenti lapátot hord, melyek közül kettő a füg­gőleges (12 12), kettő pedig a vízszintes síkban (13 13) van elhelyezve. Utóbbiak két mozgó (14 14) szárnyban folytatódnak és előre szabályozott helyzetükben a le­merüléshez való kormányt alkotják; e kor­mánynak helyzete a torpedónak (5) reke­szében elhelyezett lemerülési szabályozótól függ, mely a rajzban föltüntetett példa­képem foganatosítási alaknál a Whitehead­féle torpedónál alkalmazott megfelelő szer­kezethez teljesen hasonlít. A mint tudjuk, ez a szabályozó lényegé­ben a (15) hydrosztatikai pisztonból vagy dugattyútárcsából áll, mely az (5) rekesz előtti válaszfal közepét foglalja el, amely­hez a (16) kaucsuk diafragma segélyével van erősítve (7. ábra); ezen diafragma(15) dugattyú elmozdulását megengedi, mely el­mozdulás a (6) rekeszbe a (17) lyukakon át áramló víz nyomóhatása alatt megy végbe; ugyancsak ezen diafragma megaka­dályozza a víznek az (5) rekeszbe való be­nyomulását, mely rekeszben a (18) csilla­pítóinga van elhelyezve, melynek ingó moz­gása kombinálva, a (15) dugattyúnak a víz nyomása alatt történt elmozdulásával, mely­lyel cLZ cl (19) rúdra, illetőleg egy segéd­készülék közbeiktatásával a (14) szárnyakra hat, melyeket ily módon a kivánt helyzete ben megtartunk. A (4) rekesznek, mely az elmerülési re­gulátor fölvételére szolgáló (5) kamra és a (3) kúp között foglal helyet, hátsó fa­lazatának közepéhez a (2o) kónikus cső van erősítve, a mely a (3) kúp tengelyé­nek mentén van elhelyezve, majdnem an­nak hátsó végén lévő (21) nyílásáig terjed. A (3) kúpnak és a (20) csőnek pontos koncentricitása a (22) válaszfal által van biztosítva, melyet a nevezett cső hátsó vé­génél keresztez. A (20) központi cső körül a (3) kúp al­kotói mentén (23) csatornák vannak elhe­lyezve, melyek a kúp alapjához közel nyí­lásokkal bírnak, melyeken át víz lép be, mely a nevezett csatornákban keringeni fog. A (23) csatornák mindegyikében egy-egy (24) cső van elhelyezve, mely a (4) rekesz előtti falazattal van összekötve; e csövek a (23) csatornák hosszának közepéig nyúl­nak; a (23) csatornák és a (24) csövek ösz­szesége azt az injektort alkotja, mely a nevezett vezetékben foglalt vizet a cső vége felé fogja hajtani azon czélból, hogy ott a tengerbe kihajtsa és így a víznek kiömlése által eredményezze azt a reakciót, mely­nek következtében a torpedó haladni fog. A (7) gázfejlesztőkamra és a (4) szét­osztó rekesz közti összeköttetés a (25) cső által létesíttetik, melynek a (4) rekesz felé eső vége a (26) kúpos szelep által van el­zárva, mely a (27) meghatározott feszült­ségű rúgó nyomása alatt működik és a me­lyen át a (28) rúd van vezetve, mely egyút­tal a (25) csövön is átvonul és a (7) és (8) rekeszeken is, hogy azután a (9) re­keszben végződjék és ezen rekesz előtti falhoz csatlakozzék az erős (29) rúgó se-

Next

/
Oldalképek
Tartalom