36693. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék

deformálás olyan, hogy a talp nem két, ha ' nem három helyen lesz lapos. A deformálás egyébként ugyanazon számú összekötés alkalmazásánál nem ugyanolyan. Szükség esetén az összekötéseknek, a kerületekhez képesti viszonyában, nem adunk pontosan egyenlő tömegeket azon czélból, hogy a kerék rugalmasságának egy részét a (C, Cl, C2 stb.) megerősítő részektől vegye. Ha a megerősítő részeknek bizonyos mozgásszabadságot vagy eltolhatást adunk, akkor elérhetjük, hogy a talp csak egyetlen helyen és pedig magán a lökés helyén laposodik míg a talp többi része megtartja szabályos köralakját. A (C, Cl, C2 stb.) megerősítő részek szabad mozgékonysága fölöslegessé teszi, hogy az összekötő elemek összekötési helyének teljesen pontosan a talp kerületére való föl fekvéséről gondoskodni kellessen. A deformálásra továbbá a mozgatható (B, Bl, B2 stb.) megerősítő részek excentrikus eltolása fejt ki hatást, és pedig azon esetekben, melyekben, mint például a 3. ábrabeli kiviteli alaknál, kis (L, Ll, L2) kapcsoló elemek alkalmaztatnak. Ezen behatás annál jobban figyelhető meg, minél rövidebbek ezen kapcsoló elemek és annál kisebb lesz, mi^^ jobban közelíttetnek a kapcsoló eleraf^A kerék középpontjához. Ezen behat* csökken, hogy elhanyagolható, Sg- S - jsoló rudak a (H, Hl, H2 stb.) küllők méreteit veszik föl, mint azt például az 5. ábrabeli kiviteli alak mutatja. Hogy a kerék stabilitását oldalirányú eltolásokkal és ingadozásokkal szemben növeljük, ajánlatos a (T, TI, T2 stb.) összekötéseket oly csonkakúpok alkotói mentén elrendezni, melyek kisebb vagy nagyobb alapfölületeikkel egymással szemben állanak (2., 4., 6. és 7. ábra). Ha azon kiviteli alakot választjuk, melynél az összekötések oly csonkakúpok alakjában vannak elrendezve, melyek kisebb alapfölületeikkel vannak egymás felé fordítva, akkor a szerkezet foganatosításánál a kerék kerülete mentén gyűrűalakú teret kapunk, melynek keresztmetszete mindig háromszögletes. Ezen két csonka kúp között keletkező háromszög nincsen oldalirányú deformálásoknak kitéve. Ha nem alkalmazunk nem rugalmas közbenső talpakat, akkor két különböző kivitelt választhatunk. Az említett csonka kúpokat vagy kisebb alapfölületeikkel (6. ábra) (CO és OCf alkotók), vagy pedig nagyobb alapfölületeikkel (7. ábra, CB4 és CfBf alkotók) fordíthatjuk egymás felé. Mint látható, az első esetet az által kapjuk, hogy a (H) küllők és a (T) összekötések egymást keresztezik. A második esetet az által kapjuk, hogy a (T) összekötéseket a (H) küllők (mint alkotók) által képezett nagyobb (CE4) és (CfEf) kettős kúpokban fekvően tételezzük föl. A leírt szerkezetek a keréknek oldalirányú rázkódtatásokkal szemben teljes stabilitást adnak, föltéve, hogy a rugalmas (J) talp az oldalirányú rázkódtatásokkal szemben elegendő koházióval és ellenállóképességgel bír, ami könnyen létesíthető. A két kúpfölület szerint történő elrendezés különösen oly kerekeknél hagyható el, melyeknél az összekötések nyomásnál működnek és pedig ezen kerekeknél is csak akkor, ha az összekötés tengelyirányban kellően széles, hogy a stabilitás biztosíttassák. SZABADALMI IGÉNY. Rugalmas kerék, jellemezve az által, hogy az utánengedő anyagból álló talpat nem rugalmas és zeg-zugszerűen futó (T, TI, T2 stb.) összekötések csuklósan tartják, mely összekötések (B, Bl, B2 stb.) végpontjai egy a keréktengelylyel központos kör kerülete mentén eltolódhátnak, mi mellett ezen összekötések hossza oly módon van megfelelően választva, hogy minden esetben a talp legkedvezőbb deformálását kapjuk. (4 rajzlap melléklettel.) PAU.U RÉSZVÉNYTÁB8A8ÁO NYOMDÁM BUOWESTEN.