36688. lajstromszámú szabadalom • Dohányvágó gép

szögletes nyíláson át vezetnők be és ha az vágás előtt kissé kiterjeszkedhetnék. A hengerek kerületük hengeres részén hornyolva vagy érdesítve lehetnek. A tápláló asztal egyes farészekből lehet összetéve, melyek bütülapjukat fordítják a kés éle felé. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak egy kiviteli alakja példaképen van be­mutatva és pedig: 1. ábra a gép oldalnézete, 2. ábra hosszmetszete, 3. ábra mellső homloknézete. A gép (a, al) oldalkeretei egymástól alkalmas távolságban (b) csapokkal szorosan össze vannak foglalva. Ez oldalkeretek mellső része (c)-nél fölfelé nyúlik és az (e) hajtótengely (d, dl) csapágyait veszi föl. A hajtótengely laza és ékelt szíjtárcsákat hord és közepén (el) forgattyúval bír. E forgattyúba (f) hajtórúd fölső vége kapasz­kodik, melynek alsó vége (g)-nél a függé­lyesen eltolható (h) lemezhez van csuklósan erősítve. A (h) lemez szélei beállítható (i, il) vezetékekben csúsznak, melyeket az (a, al) oldalkeretek tartanak. Az (e) hajtóten­gely forgása tehát a (h) lemez föl- és le­mozgását idézi elő az (i, il) vezetékekben. A (h) lemezen (j) csavarok segélyével (k) kés van megerősítve, melynek alsó metsző éle, élűiről nézve kissé domború, amint az á 3. ábrán (kl)-nél látható, hogy ezzel a dohány vágása megkönnyítessék. A vízszintes (1) tápláló asztal fából vagy fémből állhat. Első esetben az asztal több részből úgy van összetéve, (2. és 3. ábrák), hogy a fa bütülapja álljon szemközt a kés élével, midőn ez lefelé mozgása végén az asztalt érinti. A farészek (m) fémkeretbe vannak befoglalva, mely szabadon forgó (n) csigákra támaszkodik. E csigák (a, al) ol­dalkeretekre vannak erősítve úgy, hogy az asztal azon irányban, melyben a dohány fokozatosan a késhez vezettetik, elmozog­hat. Az (1) tápláló asztalt a (k) kés két-két vágó mozgása közt könnyen beállítható ut­darabbal a következő módon mozgatjuk tova. Az (1) tápláló asztal (m) kerete, alsó aidaián az asztal hosszirányában haladó (o) fogasrúddal van ellátva, melybe (p) fogas­kerék kapaszkodik. Utóbbi a (p) kereszt­tengelyen ül. E tengely az (a, al) oldal­keretekben elrendezett csapágyakban (r) kapcsoló kerék segélyével időszakosan el­forgattatik, mely kapcsoló kerék a (q) ten­gely végére van ékelve és melyet rúgó­hatás alatt álló (s) kapcsoló kilincsszerkezet (t) emeltyű közvetítésével mozgat el. A (t) emeltyű lazán forog a (q) tengelyen. Záró kerék és kilincs segélyével, melyek a 3. ábrán (rl)-nél pontozott vonalakkal vannak rajzolva, a (q) tengely visszafelé forgása meg van gátolva. A (t) emeltyű (u) kap­csoló rúd közvetítésével lengő mozgást nyer, mely rúd alsó vége az emeltyúhöz csuklósan van erősítve, míg fölső vége (v) csapba kapaszkodik, mely beállítható és tetszőleges helyzetben rögzíthető a hornyolt sugárirányú (w) forgattyú karban. E for­gattyúkar (x) lendítő keréken van megerő­sítve, mely a fönt elrendezett (e) hajtó ten­gely végére van ékelve. Utóbbi a (k) kést mozgatja. Ily módon minden kívánt löket­hossz elérhető és ennek megfelelően meg­határozott hosszúságú dohánymassza vág­ható. A fogazott (r) záró kerék és az (s) kilincs helyett a súrlódás által kilincs közvetítésével forgatott kereket is lehet használni. Két, hosszirányban haladó (1) oldallemez van a gép (a, al) oldalkereteinek belső oldalán megerősítve. Ezen (1) oldallemezek alsó éle (2) hosszbordákkal van alkotva, melyek egymás felé fordított oldalukon le vannak gömbölyítve, illetőleg be vannak hajlítva és melyek alsó lapos oldala az (1) tápláló asztal fölületén kissé túl ér, úgy hogy a dohánymassza az (1) asztal által eszközölt táplálás alkalmával alsó hossz­élein le lesz gömbölyítve, tehát nem lesz szögletes. A dohánynassza fölső hosszéleit az ismertetett hengerek szintén legömbölyí­tik, mely hengerek alatt a dohánymassza, amint azt a 3. ábra mutatja, tovahalad. A dohánymassza tehát a táplálásnál olyan keresztmetszetet nyer, mely a 3. ábrán látható, vonalkázott (3) területnek felel meg. Az (1) oldallemezek közti hézagon keresz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom