36681. lajstromszámú szabadalom • Gép gallérok és kézelők fényesítésére

huzamos oldalán egy csavarmenetes furattal bíró (h) kiugrása van. Eme csavarmenetes furatba fogódzik az (a) asztallapon fölszerelt (i) csavar, mikor a keret az 1. ábrán látható helyzetében van, mely csavar az (a) asztallapon forgathatóan akként van ágyazva, hogy az egy, a függélyes állása körül leírt kis nyílás szögű kúpfölületen belül bármely tetszőleges helyzetbe beállhasson. Ha eme csavart fogantyúszerű alsó részén megfogjuk, azt forgathatjuk úgy, hogy a (g) keretet, illetve az ezen ágyazott mozgató hengert tetszőleges erővel szoríthatjuk a (c) sínekre, illetve az (f) fényesítő fölületre, vagy pedig megoldhatjuk a (c) sínek és a (g) keret között a kapcsolatot úgy, hogy a keretet a rajta szerelt részekkel együtt az 1. ábrán pontozva, illetve a 2. ábrán látható állásba állíthatjuk. A mozgató henger ágyazása a (g) kereten fölerősített két (k) karon van fölerősítve, melyek legelőnyösebben akként vannak alakítva, hogy bizonyos mérvű rugalmasságuk legyen, pl. a csatolt rajz szerint görbített laposvasakból állanak. A (j) csapágyak a (k) karok függélyes irányú végein csavarok útján akként vannak fölszerelve, hogy a (j) csapágyak helyzetét tetszőlegesen lehessen megválasztani, mely czélból a csavarok a (k) karok hasítékain mennek át, mint az a 2. ábrán látható. Ily módon a mozgatóhenger nyomását már a csapágyak beállításával is lehet durván szabályozni, a finom szabályozást az (i) csavar útján végezzük. A (j) csapágyakba ágyazott (1) tengelyen van a mozgatóhenger és az (m) forgattyú fölékelve, melynek elfordulását az egyik (k) karon kiképezett (n) ütköző határolja. Mikor a(h) kiugrass és (i) csavar között a kapcsolatot megoldottuk és az (m) forgattyút az óramutató forgásirányában forgatva, az (n) ütköző elérése után tovább forgatjuk, a (g) keretet és az ezen lévő részeket az 1. ábrám teljesen kihúzva ábrázolt helyzetéből a pontozva ábrázolt helyzetébe állítjuk, mélyben iaz egyik (k) kar az (nl) ütközőre fekszik, úgy, hogy a részek további elfordulása meg van gátolva. Az (1) tengelyre ékelt mozgatóhenger egy fából vagy más alkalmas anyagból készült, aránylag nagy átmérőjű (o) henger, melynek egy tágas kivágása van. A henger oly szög alatt van az (1) tengelyre ékelve, hogy mikor az (m) forgattyú az (n) ütközőre fekszik (1. ábra), az alkotóirányú kivágás az (e) fényesítő fölület fölött álljon, tehát a fényesítőfölület ne hevítse fölösleges módon a hengert. Az (o) henger párnázva van, a párnázat bevonata pedig utánfeszíthető, mely czélból a bevonatot képező (p) szövet egyik végén a (q) sín útján iaz (o) henger kivágásának egyik oldalfelületére fix módon van megerősítve (1. az 1. és 3. ábrát), másik vége pedig a kivágás másik oldalán forgathatóan ágyazott (r) hengerhez van erősítve, mely henger tengelyének egyik végén egy, a (g) hengerre ágyazott (s) kilinccsel együttműködő (t) kilincskerék van fölékelve, másik vége pedig négyoldalú (u) hasáb gyanánt van kiképezve úgy, hogy a hengert az erre húzott kulcs segélyével a bevonat után feszítése czéljáből forgatni lehet. Leírt gépünk működési módja a következő: Első sorban IS 3/Z (o) hengert csapágyai segélyével durván beállítjuk, azután az (i) csavar segélyével a kifejtendő nyomásnak megfelelő finom beállítást végezzük és az (f) lámpát meggyújtva, az (e) fényesítő fölületet a kellő hőfokra fölhevítjük. Ezután a fényesítendő ruhaneműeket a henger és a fényesítőfölület között a henger ide-oda forgatásával áthúzzuk és a munkát mindaddig folytatjuk, míg valamely zavar föl nem lép. Ha a (p) bevonat meglazulna, az (r) hengert a munka félbeszakítása mellett megfelelő irányban kellő mértékben elforgatjuk, ha pedig az (e) fényesítő fölület elpiszkolódnék, az (i) csavar és a keret (h) kiugrása között a kapcsolatot oldjuk, a keretet az 1. ábrán pontozva ábrázolt helyzetébe állítjuk és a most könnyen hozzáférhető (e) fényesítő fölületet megtisztítjuk, mikor a munkát a gépnek üzemképes állásba állítása után tovább folytathatjuk. Ép így lehet üzemközben a nyomást vagy