36619. lajstromszámú szabadalom • Függetlenül fűtött gáztúlhevítő

Megjelent 1906. évi szeptember lió 7-ón. MAGY. ^ KIR SZABADALMI WSÖtiS HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS B6619. szám. V/e/a. OSZTÁLY. Függetlenül fűtött gőztúlhevítő. COWAN JOHN GYÁRIGAZGATÓ EDINBURGHBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 május hó 23-ika. Jelen találmány tárgya függetlenül fűtött gőztúlhevítő, melynél a csövek túlhevülése el van kerülve s amellett a berendezés úgy van foganatosítva, hogy a túlhevítő szerkezete a közönséges Stirling-féle kazánokéhoz hasonlít. Az új túlhevítő több ilyen gőzkazánnal kapcsolatban alkalmazható, anélkül, hogy a kazántelep szimmetriáját meg kellene zavarni, minek következtében a kazántelep kényelmesen fölállítható s nagy helymegtakarítás érhető el. Jelen túlhevítő lényegileg két fölső gőzdobból áll, melyeket egy-egy csőköteg egy alsó gőzdobbal köt össze, továbbá a tűzrostély és a tulajdonképeni túlhevítő között vízcsövekből összeállított zárófalból, melynek csövei egy fölső gőz- és vízdobot egy alsó vízdobbal kötnek össze. A két fölső gőzdob és az alsó gőzdob elrendezése az öt dobból álló Stirling-féle kazán hátsó és középső víz- és gőzdobja, valamint hátsó vízdobja elhelyezésének felel meg, míg a vízcsövekből álló zárófal fölső ós alsó dobjának helyzete egy ilyen kazán mellső gőz- és vízdobja és mellső vízdobja helyzetének felel meg. A mellett megfelelő eszközök vannak alkalmazva, melyek a gőznek a túlhevítőben s a víznek a zárófal csöveiben való keringését biztosítják. Némely esetben a túlhevítő magános alsó gőzdobja két dobbal helyettesíthető, melyek túlhevítő csövek útján közvetlen összeköttetésben állnak egymással. A mellékelt rajzon az 1. ábra a jelen találmány szerinti túlhevítő függélyes metszete, a 2. ábra pedig a zárófalnak az 1. ábra A—B vonala szerint vett metszete. A túlhevítő a két fölső (a) és (b) gőzdobból áll, melyeket a (d) és (e) csőkötegek az alsó (c) vízdobbal kötnek össze, mely útóbbinak függélyes középsíkja kissé az (a) dob függélyes középsíkja mögött fekszik. A túlhevítő (f) tüzelő tere és mellső (e) csőkötege között (g) vízcsövekből álló fal van elrendezve, mely a fölső (h) víz- és gőzdobot az alsó (i) vízdobbal köti össze. Hogy ezen zárófalban a víz keringése fönntartassék, több (j) cső van alkalmazva (2. ábra), melyek a kazánfalnak egy kivágásában feküsznek s a hő hatásától el vannak zárva. Míg ez útóbbi csövek a forró vizet lefelé vezetik, addig a többi csövek a forró víz fölfelé vezetésére szolgálnak. A kazánokból jövő gőz az (m) csövön érkezik az (a) dobba s a (d) csöveken keresztül a (c) dobba áramlik, honnan az (e) csövek által a (b) dobba vezettetik, míg végül az (u) kibocsátó nyíláshoz érkezik.