36601. lajstromszámú szabadalom • Elektródák elektrolitikus készülékek számára

elektrolyzistermék, épen az elektródák I vagy p— alakú elrendezése folytán, nemcsak a keletkező hydrogén általi redukálásnak, hanem magán a kathódán való közvetlen elektrolytikus redukálásnak és egyidejűleg az anódikus áramhatás általi oxidációnak sem tétetik ki. Minthogy ugyanis a szóban levő készülék különösen oly vegyületek előállítására alkalmas, melyek az anóda- és kathódatermékek egyesülése által képződnek, ennekfolytán mindenek előtt arra kellett ügyelni, hogy e vegyületek anódikus oxydátió ellen megvédessenek, amennyiben a vegyületeket egyáltalán nem engedjük az anódára kerülni és egyidejűleg kathódikus reaktió ellen is megvédjük, amennyiben a vegyületeket csak gyéren engedjük a kathódához kerülni. Ezt azáltal érjük el, hogy a kathóda vízszintes elhelyezésével az elektrolyt korlátlan keverődésének megakadályozása szoros összefüggésben áll, mert épen az egyes folyadékzónák keverődését kell lehetőleg kiküszöbölni, ha a fejlődött elektrolyzistermék nemcsak kathódikus reaktiótól, hanem anódikus oxydátiótól is megvédendő. Ezen két előnyt egyszerre elérjük, ha a kathódának az anóda fölött való ágyazásánál a kathóda, az illető elektrolyzátorrész egész szélességét kitöltve, vízszintesen van elrendezve és a cirkuláció, illetve az elektrolytnek az elektródákkal párhuzamos irányban való hozzáfolyása (2a ábra) nem az elektródák között, hanem a fölső (negatív) elektróda fölött történik, úgy, hogy a kathódikus sodronyháló, a nyugvó, a vízszintes anódát befödő folyadékkal együttesen az újból hozzáfolyó lúg és az anóda között ütközőt képezve, a hozzáfolyó, az elektrolyzisterméket már az elektrolyzátoron való korábbi áthaladások folytán tartalmazó folyadéknak az anódához való lesülyedését megakadályozza, miáltal az elektrolyzistermék anódikus oxydálását lehetetlenné teszszük és pedig egyszerűen azon oknál fogva, hogy az elektrolyzistermék egyáltalán nem, vagy legföljebb csa's igen gyéren kerülhet az anódához. . Konyhasó-oldatoknak az új elektródákkal fölszerelt elektrolyzátorban való elektrolyzisénél a föntvázolt, az elektrolyzistermék különösen jó kihasználásához szükséges viszonyok annyira kedvezők, hogy a két vízszintes elektróda közötti folyadékréteg ben az elektrolyzistermék kifejezetten határréteg alakjában képződik, mely alatt közvetlenül az anódán egy csáknem hypokloritmentes, az anódá felől mindig újból kiegészített, telített klóroldat helyezkedik el, mely csak a klórnak a kathódikus alkálival való kölcsönhatása által fejleszthet hypokloritot, mely tehát az anódától távol a jelölt határréteg fölött, azonban még a kathódafölület alatt képződik és az anódától, az utóbbi fölött bizonyos mértékben párnát képező klóroldat az egész elektrolyzis tartama alatt távol tartatik. A 2. ábra egy az új elektródákkal ellátott elektrolytikus készüléket mutat, mi mellett (A) egy czementből, vagy más ellentálló, nem vezető anyagból álló teknőt jelöl; (a, b) az elektródákat jelöli; az áram a (c, d) be-, illetve elvezető elektródák által vezettetik be és el és magától értetődik, hogy tetszésszerinti számú ily szakasz, melyek mindegyike körülbelül 100—200 mm. széles, rendezhető el egymás mellett, megfelelően a rendelkezésre álló áramfeszültségnek, illetve helynek. Hasonló módon váltakozik ezen, az elektródákat befogadó szakaszok hossza is 0-5—2 m. és pedig megfelelően "a rendelkezésre álló áramintenzitásnak, illetve az előállítandó termék mennyiségének. A 3. ábra ugyanazon készüléknek annyiban más alakját mutatja, hogy az elektródák oly módon vannak meghajlítva, miszerint az alacsony válaszfalakat áthidalják. A 4. ábrában ezzel ellentétes eset van föltüntetve, azaz az elektródák lefelé vannak hajlítva és a válaszfalak alatt haladnak át. Az 5, ábra az elektródák ezen kiviteli alakjának perspektiv képe, midőn a válaszfalak el vannak hagyva. Magától értetődik, hogy a kezelhetőség végett, hosszú készülékeknél, több ily elektródát helyezünk egymás mellé, a helyett, hogy a készülék egész hosszában egyetlen elektródát alkalmaznánk. E mellett az elek-