36596. lajstromszámú szabadalom • Színházak tűzbiztonsági berendezése kapcsolatban azok fűtésével és szellőztetésével

— 3 -térbe jut, fölvette annak hőmérsékletét s a légáram lassúsága mellett alig vehető észre. A levegő beszorításával egyidejűleg meg­szüntetjük a léghuzamot is, mert az elve­zetett levegőnél többet vezetve be, meg­szűnik a külső levegőnek az ajtókon való betódulásának oka. Előfűtés alatt a ventilátor a levegőt a nézőtérről, a közönség bentlétekor pedig a szabadból szívja. A levegőt mindkét esetben a leírandó készüléken megtisztít­juk s innen, ha azt melegíteni kell egész­ben, vagy részben, a fűtőkészülékekhez* vagy ennek kikerülésével egyenesen a néző­térre vezető csatornákba vezetjük. A levegő fölmelegítésére szolgáló fűtő­csövek mennyiségének csökkentése végett a külső hideg levegőt 8—9° C.-ig direkt gőzbebocsátás által melegítjük föl s csak a 8—9°-on fölüli melegítésre használunk fűtőcsöveket. A közvetlen gőzbevezetéssel elérjük, hogy a külső hideg levegőbe beve­zetett gőznek a telítéséhez szükséges meny­nyiségén fölüli része lecsapódik és egyrészt megtisztítja a levegőt, másrészt rejtett melegét átadva, azt föl is melegíti. Ezen telített nedvességű levegő jut a fűtőtestekhez, hol az tovább melegszik s ennek megfelelően relatív nedvessége csök­ken. Tekintsük ezt egy példán: A fűtendő helyiségben 20° C. mellett 50% nedves levegőt kívánunk, akkor, mi­vel 20° C.-nál 17 gr. pára telíti a levegőt, ez csak 8,5 gr.-ot tartalmazhat; ez meg­felel teljes telítésnek 8—9° C.-nál, tehát eddig melegíthetjük föl a levegőt direkt gőzbeömléssel. Ezen előmelegítésnek előnyei: a) sokkal kevesebb fűtőfölület szüksé­ges, b) hogy a megfelelő fokig beömlő gőzzel való előmelegítéssel a nedvességi fokot tetszés szerint szabályozhatom, c) a levegőben bekövetkező lecsapódás az abban lévő porrészecskéket lecsapja, illetve a levegőt teljesen megtisztítja. 5. Hogy egyrészt a levegőt előmelegítés nélkül is tisztíthassuk, másrészt, hogy elő­melegítésnél a föl nem szívott párákat ab­ból lecsapjuk, a légvezetékbe külön tisz­títót is igtatunk. Ezen készülék egy ferde fenekű tartályt, illetőleg kamrát képez, melynek fölső részén áramlik be a gőzzel vagy vízzel nedvesített levegő. A bevezető csőben föl­felé hajló széllel bíró lyukakkal ellátott egy vagy több, esetleg ferdén elhelyezett lap van igtatva, melyre vizet bocsátunk. A víz egyrészt a lyukakon, másrészt a veze­téknek szabadon hagyott részénél fekvő széleken az alatta fekvő lapra, illetve a ferde efnéknek fölső részére csurog s az alsó részén lévő nyíláson megy el a tar­tályból, magával vivén a lecsapott tisztá­talanságot. A vízhez szükség esetén dezin­ficiáló anyagot is adhatunk. A levegő egyrészt a lyukakon, másrészt a vezeték szabadon hagyott keresztmetsze­tén sok kévébe szétbontva jut lapról lapra, érintkezve annak nedves fölületével és a lyukak éleivel, miáltal úgy a tisztátalan­sága, mint fölös páratartalmától megszaba­dulva vezettetik a tartályból el. Ezen készülék közbeiktatásával nemcsak csökkentjük a bevezetett levegő tisztítása által a porképződést, de ha takarítás alatt a berendezést működtetjük, a poros levegő elszívatása és megtisztítás utáni visszaszo­rításával a szellőztetési berendezés jól használható a színház tisztítására és por­talanítására is. Különösen fontos ez a szín­padra nézve, hol különösen énekes dara­boknál a por sok kellemetlenséget okoz. Előfűtés és tisztítás alatt a ventilátor a nézőtérről előadás alatt a szabadból szívja a levegőt. Ezen berendezés a rajzon külön föl van tüntetve. A levegőt keresztül szo­rítja a légtisztítón, a fölmelegítésre szol­gáló gőzcsöveken s vissza a nézőtérre. A színpadnak szintén van egy ilyen berende­zése, de itt a visszavezető csatorna a sza­badba is ágazik, ezen ág rendszerint zárva van s elzáró lapja csak akkor nyílik meg, ha a visszaszorított levegő a rendszeres melegítésnél magasabb fokot ér el (tűz­eseteknél) s a levegő a szabadba ömlik ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom