36580. lajstromszámú szabadalom • Betét centrifuga dobok számára

_ 4 -hogy a tejrétegek, ott, a hol a centrifugális erő a legnagyobb, igén vékonyak, miáltal a legnagyobb teljesítmény éretik el. Ennek következtében a tejföl igen könnyen jut a közép felé és mozgásában nagyobb szabadságot nyer az által, hogy a betétet a lemezek hajlásának irányában, vagyis a 3. ábrában berajzolt nyíl irányában forgatjuk, a mikor i,s a tejföl tömegének tehetetlensége a közökben lévő tejföl mozgásának gyorsításához hozzájárul. Ha a kivett betétet tisztítani akarjuk, azt egy hosszú csapra illesztjük és a tisztító folyadékban gyorsan ide-oda forgatjuk. Minthogy a közök teljesen nyitottak és szabadok és befelé harántirányban vannak elmetszve, azaz nem futnak össze [ hegyes szög alatt és nem szűkek, a betét j igen könnyen tisztítható. A lemezeknek leírt alakja tehát a betét tisztítása szempontjából is nagy jelentőséggel bír. A mi a betét fölső és alsó végeinek kúpalakját és annak fölül és alul való megtámasztását illeti, úgy ezen elrendezés azon esetben is igen előnyös, ha a lemezek mozgathatóan vannak egymással összekötve, vagy abban az esetben is, ha a lemez közepén, vagy majdnem a közepén, a lemezek között egy vagy több emelkedés van elrendezve oly czélból, hogy ezek egymás ellenében merevitessenek, vagy végül azon esetben is, ha a lemezek tört vagy más alakkal bírnak. A lemezek külső szélükkel közvetlenül a dob- i falhoz, beillesztett gyűrűkhöz vagy hasonlókhoz támaszkodhatnak. Esetleg előnyös lehet a lemezek között, mint föntebb említettük, támaszokat elrendezni, ha a betét igen nagy átmérővel bír. A lemezek külső végei között ekkor kis (22) csapokat (9. és 10. ábrák) rendezhetünk el és pedig vagy úgy, hogy a lemezvégek szilárdan legyenek összekötve, vagy pedig úgy, hogy a lemezvégek szorosan egymáshoz feküdjenek, a mennyiben az •egyik lemezen elrendezett csap szorosan a másik, esetleg mélyedéssel ellátott lemezhez fekszik. A betét nagysága szerint egy vagy több csapot alkalmazhatunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Betét centrifugadobok számára, mely meghajlított vagy tört alakú lemezekből áll, melyek gyűrűs csoportban a dobtengely körül elrendezve, ezzel párhuzamos vagy közel párhuzamos, a dobsugárhoz képest azonban ferde helyzetet foglalnak el a dobban, jellemezve az által, hogy a dobbetét úgy fönt, mint lent a dob tengelyével koncentrikus, kifelé kúpos (esetleg lépcsőzetes) vagy konvexalakkal bír, a dobnak a betét fölvételére szolgáló tere pedig fölül és alul (egészben vagy részben) megfelelő kúpos vagy konkáv alakkal, ill. határoló fölülettel bír, míg mindegyik lemez úgy a fölső, mint alsó szélével kifelé a dobhoz támaszkodik, a mennyiben a lemeznek axiá' lis mérete pontosan a dobüregnek nagysága szerint van méretezve úgy, hogy a lemezek elgörbülése forgás közben megakadályoztatik és mindegyik lemez úgy fölső, mint alsó szélével a dobhoz fekszik és ez által megakadályoztatik, hogy forgás közben elgörbüljön. 2. Az 1. alatt igényelt betétnek egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a lemezek belső szélükön szilárdan egymáshoz vannak erősítve és szabad, a külső kerület felé mindinkább szűkülő, nyitott közöket hagynak maguk közt. 3. Az 1. alatt igényelt betétnek egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a közök azon elrendezés folytán, hogy a lemezek a központ közelében sugárirányban vagy közel sugárirányban haladnak, kifelé ellenben akként vannak hajlítva, hogy a sugárral nagy szöget képeznek, a közép felé nagyok, a kerület közelében pedig kicsinyek. 4. Az 1. és 2. alatt igényelt betétnek egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a lemezek belső szélükkel egy (esetleg áttört) csőhöz vannak szögecselve vagy másként erősítve és ezen cső körül egymástól aránylag nagy távolságokban fekszenek úgy, hogy a csövön ennek kerülete körül nagy közök