36577. lajstromszámú szabadalom • Javítások elárúsító automatákon

Megjelent 1906. évi szeptember lió 3-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 36577. szám. VII/b. OSZTÁLY. Javítások elárúsító automatákon. LINDGREN ERIK VALDEMÁR MECHANIKUS STOCKHOLM/*1 HAGALUNDBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 február hó 10-ike. Jelen találmány oly elárúsító automatákra vonatkozik, melyeknél a pénzcsatornában leeső pénzdarab útjában egy emelő van el­rendezve, mely egyensúlyi, ill. nyugalmi helyzetében az árút kiszolgáltató csapó­ajtócskát egy závárzat segélyével zárt hely­zetben tartja. A találmányt főként az jel­lemzi, hogy a závárzat az említett emelő és (a csapóajtócskát mint rendesen rúgóval vagy effélével működtető) tolóka között van elrendezve oly módon, hogy a závárzat a tolókát előretolt, ill. a tolókával moz­gékonyan összekötött csapóajtócskát zárt helyzetben tartja, hogy ha az emelő a pénz­darab fölvételére alkalmas helyzetben van. A találmány szerint ezenkívül elrendez­hetünk két vagy több ilyen emelőt a meg­felelő csatornákkal és egy közös závárzat­tal, a mi abban az esetben szükséges, ha két vagy több pénzdarab bedobása kívántatik ahhoz, hogy a csapóajtócska kinyíljék, ill. hogy az árú elérhető legyen. Egy ily elárúsító automatának szerkezeti megoldása a mellékelt rajzon látható, me­lyen az 1. ábra oldalnézet, a 2. ábra fölülnézet, a 3. ábra az 1. ábra x—y vonala szerinti metszet és a 4. ábra egy részletnek függélyes met­szete. (a) a csapóajtócska, (b) pénzcsatorna, (c) az emelő. Az (a) csapóajtócska ismeretes módon egy ide-odajáró (d) tolókával van mozgékonyan összekötve, úgy hogy a csapóajtócska akkor nyilik, a mikor a tolóka hátrafelé mozog, s akkor záródik, a mikor a tolóka előre mozog, mialatt az (e) rúgónak vagy effélének az a törekvése, hogy a csapóajtócskát nyitott helyzetben tartsa. A (c) emelő egy (f) tengely körül forgatható és nyugalmi helyzetében mellső részével a (b) pénzcsatorna alsó végéhez csatlakozik. Az emelőnek említett mellső vége egy függélyes (g) réssel van ellátva, melynek (h) mellső fala czélszerűen a pénz­csatorna mellső falának rézsútos folytatását képezi, míg (i) hátsó fala a pénzcsatorna alsó vége mögött foglal helyet. Ezen berendezés mellett egy a pénzcsatornába bedobott pénz­darab egyszerűen az emelő(g) résén áthull­hatna anélkül, hogy az emelőt s ezzel a závárzatot a (d) tolóka kikapcsolása czél­jából működésbe hozná; ennek megakadá­lyozására a csatorna alsó vége egy (k) emelő által van részben elzárva, mely oly helyzetű, hogy a pénzdarabot az emelő (h) falához tereli, mely a pénzdarab súlya alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom