36560. lajstromszámú szabadalom • Egymásra tolható asztalsorozat

Használat alkalmával mindig a legfölsőbb (1) asztalt függélyes irányban fölemeljük addig, míg az alatta lévő belsőbb (2—4) asztalokról le nem emeltük és ily módon annyi asztalt emelhetünk le a sorozatból, a mennyire mindenkor szükség van. Ezenfölül az egyes asztalokba polczokat is alkalmazhatunk, a mint ez a 4. ábrából és az 1. ábra (4) asztalán látható. Az asztal lábai között a (b) polcz van pl. a lábak (c) hornyaiban függőleges irányban eltolhatóan elrendezve, úgy hogy a polczot a (d) nyíl irányában alulról fölfelé a (bl) pontozottan föltüntetett helyzetbe lehet tolni, melyben szorosan a (g) asztallap alsó oldalához fek­szik. Ha a (b) polczot eleresztjük, akkor önsúlyánál fogva ismét teljes vonallal rajzolt (b) helyzetébe esik vissza, melyet ütközők határoznak meg. A sorozat összes asztalai lehetnek ily (b) polczokkal fölszerelve. Ha az asztalokat egymás fölé toljuk, a (b) polczok önmű­ködően föltolatnak, az asztalok leemelése alkalmával pedig önsúlyuk hatására maguk­tól csúsznak ismét le a 4. ábrában föltün­tetett (b) helyzetbe. De az 5. ábrában látható, oldalt lecsap­pantható (c) polczokat is alkalmazhatunk, melyek ismert csuklós szerkezetek segélyé­vel az asztal két lába által határolt síkba, a pontozottan föltüntetett (el) helyzetbe csappanthatók, szükség esetén pedig a telt vonallal rajzolt helyzetbe hozhatók és ebben alkalmas ismert módon rögzíthetők. Világos, hogy az asztalok ezen sajátos egymásba­tolása folytán ezen (c) polczok sem gátol­ják meg az asztalok egymásbatolását. Ha az asztalok lábait alkalmas rögzítő­szerkezetekkel pl. lyukakkal és kivehető (0 gombos csapokkal (5. ábra) látjuk el, melyek segélyével az asztalokat bizonyos magasságig fölemelve, a bennük lévő leg­közelebbi asztal lábain rögzíteni lehet, akkor az asztalok teleszkopszerű kihúzása és föl­emelt helyzetben való rögzítése által, a mint az 5. ábra mutatja, több emeletes polczot rögtönözhetünk. A polcz legfölsőbb lapját itt a legkülső (1) asztal (gl) asztallapja, a polcz második lapját ezen asztalnak lecsú­szott (b) polczlemeze, a harmadik polczot a második (2) asztal (g2) asztallapja, a ne­gyedik polczot a harmadik (3) asztalnak (g3) asztallapja, a legalsó polczot pedig a legbelsőbb (4) asztalnak (b) polczlemeze képezi. Magától értetődik, hogy a sorozatot ké­pező asztalok nem csupán a föltüntetett négyzet alakra, hanem hosszúkás, kör- vagy ovális alakúra stb. tetszőleges méretben és egy sorozatban tetszőleges számú asztallal készíthetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Asztalsorozat tetszőleges számú és alakú egymásbatolható asztalokkal, jellemezve az által, hogy a sorozat egyes asztalai úgy vannak szerkesztve, hogy az asz­talok függőleges irányban helyezhetők egymásra, mi által az asztalok lábai körülfutó kötőléczekkel láthatók el és az asztalok egyenlő magasságúra mére­tezhetők. 2. Az 1. alatt igényelt asztalsorozat, jelle­mezve az egyes asztalokon alkalmazott rögzítő szerkezetek által, melyek segé­lyével az asztalok teleszkopszerűen ki­húzott állapotban rögzíthetők, úgy hogy az asztalok lapjaiból és esetleges polczai­ból többpolczú állvány képződik. 3. Az 1. alatt igényelt asztalsorozat, jelle­mezve az által, hogy az egyes asztalok vagy ezek egy része az asztallábakon alkalmazott vezetékekben függélyes irány­ban tolható polcczal van ellátva, mely az asztallap alsó oldaláig emelhető ütközők által határolt legmélyebb helyzetéből és önsúly hatására eshetik ebbe vissza. 4. Az 1. alatt igényelt asztalsorozathoz tar­tozó asztal, jellemezve az által, hogy az asztal lábai között csuklósan lecsappant­ható polczok vannak oly módon elren­dezve, hogy fölcsappantott helyzetükben az asztal megfelelő két lábának vastag­sága által határolt két síkon belül fek­szik. (1 rajzlap melléklettel.) pa1xa8 ré^zvénytáflsa6ág nyomdája buoape6ten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom