36549. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diastatikus malátakivonat tartóssá tételére azoknak szilárd alakban való átvitele útján

Megjelent 1906. évi szeptember hó 3-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL. SZABADALMI LEI RAS 36549. szám, IV/a. OSZTÁLY. Eljárás diasztátikus malátakivonatok tartóssá tételére azoknak szilárd alakba való átvitele útján. POLLÁK IZIDOB VEGYÉSZ WIENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 február hó 23-ika. A folyékony állapotban forgalomba jutó, szirupsűrűségű diasztátikus malátakivonatok, a melyek a sütőiparban sokfélekép alkalmaztatnak, tartósságuk tekintetében nem kifogástalanok, a mennyiben vad élesztőnemek különböző, a légköri levegőben mindig előforduló csiráival összejutva, könynyen erjedésbe mennek át és ezenkívül bizonyos penészgombák fejlődéséhez kedvező táptalaj gyanánt szolgálnak. Ezen hátrányt tudvalevőleg akképen igyekeztek megszüntetni, hogy a diasztátikus malátakivonatokat vákuumban igyekeztek szárazzá bepárologtatni; — kielégítő eredményeket azonban ez úton nem lehetett elérni, minthogy a 10% víztartalomig bepárologtatott kivonatok ezen utolsó vízrészeket oly makacsul tartják meg, hogy azok eltávolítására még vákuumban is olyan hőmérsékletre (kb. 55—65° C) van szükség, a melynél a készítmény diasztátikus hatása a legkisebb mértékre csökken. Az ily módon előállított készítmények azonkívül oly nagy mértékben hygroszkoposak, hogy alkalmazásnál, illetőleg tartályuk nyitása és zárása alatt rögtön nedvességet vesznek föl és ennek megfelelőleg csak teljesen légmentesen elzárt tartályokban tarthatók. Jelen találmány tárgya már most eljárás diasztátikus malátakivonatoknak tartóssá tételére azoknak szilárd alakba való átvitele útján, oly módon, hogy a koncentrált diasztáz-kivonatokat (csírázott gabonaneműekből készült) diasztáztartalmú liszttel tésztává gyúrjuk; mi mellett olyan készítményt kapunk, mely gyakorlatilag véve nem hydroszkópos és az eredeti szirupszerű termékkel szemben, fokozott diasztátikus hatást mutat. Ajánlották már ugyan besűrített, nem diasztátikus malátakivonatnak nem csírázott gabonaneműekből vagy keményítőből készült liszttel való elegyítését és az elegynek megszárítását. Ezen eljárással szemben jelen találmány tárgyát tevő eljárás azon lényeges előnnyel jár, hogy a diasztátikus kivonatok tartósságán kívül, még értékes diasztátikus hatásuknak tetemes fokozását is elérjük, minthogy a jelen eljárás szerint a kivonatokhoz adandó malátaliszt sok diasztázt tartalmaz. Ezenkívül azonban jelen eljárás a nem csírázott gabonaneműekből készült liszt alkalmazásán alapuló eljárástól abban különbözik, hogy a találmány tárgyát tevő eljárásnál nem egyszerű elegyítés, hanem vegyi