36544. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sterilizált sör előállítására
— 2 — közlekedik a (2) tartánnyal, s abból még a (13) csővel összekötött (12) cső ágazik el. A (7) kád alatt a maláta főzésére szolgáló (14) főzőkazán van elrendezve. Ezen kazán teljesen zárt és közel a fenekéhez egy gőzvezető csőkigyóval van ellátva. A kazán födelén a (15) elosztó látható, melylyel a kazán belseje a (16) csövön át a külső levegővel, a (17) csövön át a (2) tartánnyal, a (18) csövön át a (13) csővel és a (19) csövön át a (7) kádnak alsó részével hozható közlekedésbe. A kazán továbbá még a háromágú (20) csappal van fölszerelve, mely a nyomólevegőt vezető (21) vezetékhez szolgáló (22) csővel és a (23) hűtőhöz vezető (24) csővel van összekapcsolva. Oldalt a (14) kazánon a (25) próbatartány látható, mely a sörlé hőfokának és sűrűségének mérését teszi lehetővé. A (23) hűtő, melyen a sörlé a levegőnek kizárása mellett halad át, a (26) csövön át két (27, 28) erjesztőkáddal, a (29) élesztőtartánnyal és a (30) sörszűrővel közlekedik. A (27 és 28) tartányok fölső részét a (31) cső és egy csappal ellátott, rövid (32) cső köti össze utóbbi csőből a (33) cső ágazik el, mely a (29) tartánnyal és a (21) csővel közlekedik. A (30) szűrő alatt a (34) állvány van alkalmazva, melyre a megtöltendő (35) hordókat helyezzük el. Ezen hordóknak akonájába a (36) cső vezethető be, mely a (28) tartánynak fölső részébe torkollik. A hordóknak csapnyílása (30) szűrővel van a (37) cső segélyével összekötve, mely utóbbiba a (21) cső vezet. A berendezéshez még a (38) légsűrítő tartozik, mely a (39) sterlizátorba a (40) csövön át vezet be sűrített levegőt, mely a sterilizátorból a (41) hűtőbe, ebből a (42) gyűjtőtartányba s innen a (13) csőbe áramlik. Az (1) tartányból a (2) tartányba befolyó vizet a csőkígyó segélyével fölforraljuk. A (9) malátazúzóból jövő maláta a (10) csövön át a jut (7) kádba, miután azt légmentesen elzártuk. Ekkor az elczukrosítás bevezetése czéljából a (2) tartányból a (11) csövön át melegvizet eresztünk a malátára és a cefrét az elczukrosításhoz szükséges 110°C-ra fölhevítjük. Ezen művelet után a sörlét a (19) csövön át, mely a (7) kádat a (14) kazánnal összeköti, utóbbiba leeresztjük, minek megkönnyítése czéljából a (7) kádba fölül a (12) csövön át nyomólevegőt veztünk be. Ennek megtörténte után a cefrekád feneke fölött a fémrostán fekvő törkölyt erős légáram befúvatása által szárítjuk. Ekkor a kádat egy azon alkalmazott hydranson át bevezetett vízzel mossuk, mely víznek hőfoka 10° C. Ezen mosást többször ismételjük s két-két mosás között egy-egy szárítást eszközlünk. A visszamaradó folyadékot a nélkül, hogy azt hosszabb ideig a (7) kádban hagynók, a (14) kazánba eresztjük le. A kavarókészűlék az elczukrosításnál és mosásnál működésben van, a szárításnál azonban nyugalomban marad. A szárításnál lehűtött törköly a (7) kádnak búvónyílásán át eltávolítható. A leírtakból látható, hogy a (7) erjesztőkádnak három különböző munkát kell végeznie és pedig az oldást, a szűrést és végül a szűrősajtó munkáját. Ez teszi lehetővé az oldhátlan keményítőlisztnek tökéletes extrakcióját, mely keményítőliszt rendesen törkölyben visszamaradt. A sörlének főzése két főszakra oszlik: 1. a koncentrálásra 2. a sterilizálásra. A koncentrálás maga is két részre oszlik és pedig a vákuummái és a léghozzávezetéssel való koncentrálásra. A vákuummal való koncentráláshoz szükséges vákuumot az által nyerjük, hogy a gőzöket a (14) kazánból a (17) csövön át a (2) tartányba vezetjük. A (14) kazánban ugyanis a cefrét néhány atmoszféra túlnyomás alatt főzzük, miért is itt a gőzök feszültsége és hőfoka sokkal nagyobb, mint a (2) tartányban, úgy hogy utóbbiban a gőzök lecsapódnak. Ez által csekély fűtőgőz elhasználása mellett gyors lepárlást érünk el, a nélkül, hogy a sörlé malátaaromájából veszítene. A koncentrálásnak második részénél a gőzt a (16) csövön át a