36450. lajstromszámú szabadalom • Vonalblokk berendezés

— 2 is szabadba volna állítva, ha a (B) állomás ' (3) kontaktusa a (C) állomás jelzőjének szabadra állító áramkörét meg nem szakítaná, mely áramkör csakis akkor záródik, mikor a (B) állomás jelzője a tiltó állásba jut, az (A) állomás jelzője pedig szabadra állítható lesz. Eme blokkberendezés üzeme a következő: Mikor a vonat a (B) blokkállomáson áthalad, a jelző a tiltó állásába jut, a mint a vonat utolsó tengelye a (4) sínkontaktus fölött elhaladt, a mennyiben ekkor záródik a következő áramkör: (1) telep, (6) kontaktus, (5) szigetelt sín, (7) vezeték, (8) elektromágnes, (4) sínkontaktus-föld, ennek következtében meghúzza a (8) elektromágnes fegyverzetét és a (B) állomás jelzőjét szabadon tartó áramkör a (9) kontaktusnál megszakad, mely áramkör a következő volt: (1) telep, (10) áramzáró, (11 3 9) kontaktusok, (12) szabadra állító elektromágnes, (13) kontaktus-, (14) előre jelentő berendezés - föld. A (12) elektromágnesfegyverzet leszakadása megszakítja a forgótolattyú útján a (15) tartályban levő sűrített gáz útját és a jelzőt ismert módon tilosra állítja akként, hogy a sűrített gáz az alsó kisebb hengerből a fölső nagyobb hengerbe megy át. Mikor a vonat a jelző előtt és a (4) sínkontaktus fölött elhaladt, a (8) elektromágnes fegyverzetét meghúzta és ez a meghúzott helyzetben elreteszelődött. Csakis ez által vált a (16) billentyű szabaddá, melynek lenyomásával a blokkor a vonat kijárását igazolhatja, a mennyiben a találmány szerint az (A) állomás áramkörét zárja. Mikor ezt a (16) billentyűt lenyomja és a (2) induktorral áramot indít, a következő áramkör létesül: az induktor (17) keféje, (18) jelző kontaktus, (19) kontaktus a (B) állomás (20) váltakozó áramú blokkmezője, (21) vezeték, az (A) állomás (22) blokkmezője, (23) kontaktus - föld. Az (A) állomás blokkjának elreteszelő rúdja fölugrik, az (A) állomás szabadra állító áramkörét zárja, mely az (1) telepből kiindulva ugyanazt az utat követi, mint a (B) állomás szabadra állító áramköre a 2. ábrán. A (B) állomásról indított induktoráram egyúttal a (24) kontaktus, a (B) állomás (25) váltakozóáramú blokkmezeje (26) vezeték, a (C) állomás (27) váltakozóáramú blokktnezeje (28) kontaktus föld áramkörön át a (C) állomás (29) elreteszelő rúdját is szabaddá teszi, miáltal a (3) kontaktuson a (C) állomás jelzője szabadra állító áramköre is záródik. A (C) állomás jelzőjének szabadon tartására tehát csak addig kell áram, míg a vonat a (B C) blokkszakaszon mozog. Mikor a (16) billentyű le van nyomva és a (2) induktor áramot indít, a (33 34) rudak a megfelelő (3 6 és 11) kontaktusokat az alsó helyzetükben rögzítik. Ennek következtében a (B) állomás jelzőjét a (C) állomásról kiinduló áram állíthatja a (26) vezeték közvetítésével szabadra, ezt az áramot pedig a (C) állomás blokkörje csakis akkor indíthatja, mikor a (C) állomáson a vonat áthaladt és a (35) elektromágnes fegyverzetét meghúzta és ily módon a billentyű szabaddá vált. Ha a vonatforgalom sűrű és blokkállomások közel vannak egymáshoz, az a körülmény, hogy a jelző szabadra állítása a vonat által épen áthaladt állomás előrejelentésének leadásától van függővé téve, annyiban adhat üzemzavarokra okot, hogy a blokkjelző csakis azután áll át szabadra, miután azt a mozdonyvezető észre vette. Hogy ezt elkerüljük, minden állomáson egyegy (30) áramzárót lehet alkalmazni, melyet a blokkor az előrejelentés megkésésénél zár, vagy pedig elmaradhat az előrejelentő mezőben a (3) kontaktus fölülvizsgálása. Ebben az utóbbi esetben a saját jelző önműködően azonnal szabadra áll, a mint a vonatot az előző állomás jelzője fedezte. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vonalblokkberendezés, melynél a jelzők állítását a vonat közreműködése mellett a blokkszakaszok végein alkalmazott blokkállomások önműködően végzik, az által jellemezve, hogy a jelző szabadra állítását, illetve szabadon tartását végző szabályozó elektromágnes áramköre zá-