36439. lajstromszámú szabadalom • Kapocs keztyűk, ruhaneműek, lábbeliek stb. számára

2 — sával az (A) rögzítő részt a (B) záró részből kikapcsolni. Az (A) és (B) részeknek egy másik foganatosítási alakja a 8. és 9. ábrákon perspektivikusan van föltüntetve. Egy további foganatosítási alakot láttat a 10. ábra, a hol is az (A) részen a (c) kampón kívül még a (g) fémnyelvecske is van kiképezve, mely a (c) kampóval együtt a (B) rész (e) bordájának befogadására villát képez, úgy hogy a két (A) és (B) résznek elcsúztatása ezen foganatosítási alaknál is meg van akadályozva. A 10. ábra a kapocs két (A) és (B) részét abban a pillanatban láttatja, a melyben a kapocs két részét egymáshoz közelítjük. Az (a) nyílásba tetszőleges rúgót rendezhetünk el, a mikor is előnyös ezen nyílásnak ovális alakot adni, hogy a (b) gombnak rézsútos behatolása a két (A) és (B) rész csuklós elmozgatásánál megkönnyítessék, mely czélból a (b) gomb nem egészen gömbalakú, hanem előnyösen egy hengeres részből áll, mely a nyaknál szűkül és a fejnél ki van gömbölyítve, a mint ez a 10. ábrán jól látható. A 8. ábrán látható foganatosítási alaknál az (a) nyílás oldalain a (k) hasítékok láthatók, melyeknek az a rendeltetésük, hogy oldalas bordákat alkossanak az (A) rögzítő részen, melyek a (B) résznek (b) gombja számára rúgós ágyazást képeznek. A kapcsot képező részeket nem csak varrás, hanem szegecselés segélyével is lehet a kapcsolandó részekhez erősíteni, a mikor is ezeken anyaghalmozást rendezünk el, minek következtében az anyag a kapcsolórészekbe hatol és ezeknek szilárd megerősítését elősegíti. A 11. és 12. ábrákban a kapocs oly foganatosítási alakja van bemutatva, melynél a (B) rész sajtolás útján van előállítva, mely (B) rész a kiálló (p) fogakkal és az (m) bordákkal van ellátva. Lehet azonban vagy csak a bordákat, vagy csak a fogakat alkalmazni, melyeknek száma azonban szükség szerint választható. A (B) rész ezen foganatosításnál, a mint ez a 12. ábrában látható, a négyszögű (q) nyílással van ellátva, melybe a (b) gomb beillesztetik és szegecselés által rögzíttetik, a mi a kapocs erősségét és tartósságát rendkívül növeli. A 13. és 14. ábrák az (A) rögzítő résznek egy további foganatosítási alakját láttatják, a hol is a 13. ábra függélyes metszet, a 14. ábra pedig metszet a 13. ábra M—N vonala szerint. Ezen foganatosítási alaknál a (p) fogakat az (r) toldatnak sík részén képezzük ki, mely arra szolgál, hogy az (s) süveget rögzítse. Ezen (p) fogak az anyagba hatolva az (A) részt jobban rögzítik. Az (r) toldat (t) karimája a tulajdonképpeni (A) rész széle alá van hajlítva (14. ábra) és azzal ekként szilárdan összekötve. Ezen kapocs különösen czipők összekapcsolására igen alkalmas. A czipőknél alkalmazott közönséges kapcsoknak az a hátrányuk, hogy a kissé szorosan méretezett czipőt csak nehezen lehet begombolni, míg a jelen találmány tárgyát képező kapocsnál a (B) záró részen elrendezett gomb maga némileg a gomboló szerepét játsza, a menynyiben emeltyű gyanánt hat. A kapocs ezenkívül nagy ellenálló képességgel bír, a minek a lábbelin való alkalmazásánál nagy fontossága van. A 15. ábra perspektivikusan tünteti föl a 10. ábrában bemutatott kapocsnak lábbelin való alkalmazását. A 16. ábra nagyobb léptékű metszet a 15. ábrának (PQ) vonala szerint, mely a lábbeli bőréhez megerősített kapocsnak két részét abban a pillanatban láttatja, a melyben a záró rész gombját a rögzítő résznek nyílásába akarjuk illeszteni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kapocs keztyűk, ruhaneműek, lábbeliek stb. számára, jellemezve egy rúgós nyílással és nyúlvánnyal ellátott rögzítő és egy gombbal és hasítékkal ellátott záró rész által. 2. Az 1. alatt igényelt kapocsnak egy foganatosítási alakja, jellemezve oly rögzítő rész által, melynek nyúlványa sajtolás ós kigörbítés útján van előállítva,