36430. lajstromszámú szabadalom • Horonymaró gép

Megjelent 1906. évi augusztus hó 21-én. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 364B0. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Horonymaró gép. KIBCHNEB & C° ACTIENGESELLSCHAFT CZÉG LEIPZIGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 deczember hó 12-ike. Jelen találmány tárgya több részből álló horonymaró gép, mely az ismert gépektől abban különbözik, hogy a külömböző horonyszélességekre állítható be s a horonyszélesség az utánköszörülésnél nem változik, ámbár a fogak hátrafelé folyton vékonyodnak. A horonymaró gépek tudvalevőleg a káros súrlódás és melegen dolgozás elkerülése végett oly fogakkal vannak ellátva, melyek hátrafelé vékonyodnak, úgy, hogy a munkadarabot csak a mellső élek érintik. Mivel az ilyen maróknál a fogak utánköszörülése alkalmával nemcsak a fogszélesség, hanem ezzel együtt a horonyszélesség is megváltozik, mely utóbbinak pedig egyenlő munkadaraboknál lehetőleg pontosan egyenlőnek kell maradnia, ennélfogva majdnem általánosan több részből álló marókat alkalmaznak, melyeknek fogai oldalirányban egymáson váltakozva túlérnek. Ezen marókból jelenleg kétféle alak ismeretes. Az egyiknél azon hiba, mely hátrafelé vékonyodó fogak utánköszörülése alkalmával az oldalsó mellső élek közötti távolságban fellép, vékony tárcsák közbeiktatása által van kiegyenlítve, vagyis a két marórész közé olyan vastagságú tárcsát kell helyezni, mely a marórészek külső éleinek az utánköszörülés folytán föllépő közeledést kiegyenlíti. Ezen marók különböző szélességű hornyok előállítására használhatók, azonban, mint említve volt, megkövetelik, hogy a hibák minden köszörülés után kiegyenlíttessenek. A marók másik fajánál az oldalsó metszőélek közötti távolság megváltozását úgy kerülik el, hogy a maró egyik felének fogai a másik marórésznek egy fölületéhez ütköznek, mely a fogaknak a metsző éleket tartó fölületével párhuzamosan fekszik. Ezen marók azzal a hátránynyal bírnak, hogy csak egyenlő szélességű hornyok marására alkalmazhatók előnyösen, mert pl. ha tárcsák közbeiktatása által szélesebb hornyok marására állíttatnak be, akkor a fogak külső vékonyodásának megfelelő kiegyenlítő ütköző fölületek működésen kívül jönnek s az egyes köszörülések után föllépő hiba mindig megfelelően vastagabb tárcsa közbehelyezése által egyenlítendő ki. Ezzel ellentétben a jelen találmány tárgyát képező marógép, mint említve volt, azon előnnyel bír, hogy az utóbb említett marókhoz hasonlóan a metsző élek távolsága utánköszörülés esetén nem változik meg s ezen tulajdonsága akkor is megmarad, ha