36393. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű explóziós mótor

_ 4 _ 8 ennek következtében a gázkeverék fölrobban. Itt két eset fordulhat elő. A dugattyú, illetőleg annak csuklós vonórúdja a forgattyúval együtt vagy a 2. ábrán látható helyzetben állott meg, vagy pedig evvel átmérő irányában vett ellenkező állásban. Tegyük föl először, hogy an ábrán föltiintetett helyzet forog fönn, midőn a dugattyú előre történő haladás közben, fölfelé való eltolódása alkalmával fél löketében állíttatott meg. Midőn a robbanás megtörténik, a dugattyú lefelé tolatik, a hátrafelé való haladásnak megfelelően. Mivel eközben az (A') kommutátor kontaktuslemezének továbbforgatása nem szünetel, mire a dugattyú e lefelé történő löketét bevégzi, a kontaktuslemezen már a (2' és 3') tömböket hozza egymással vezető kapcsolatba és így a' rendes áramkör záratik. A dugattyú bevégzi lefelé irányuló löketét s ismét fölfelé kezd mozogni, még mindig a hátrahaladásnak megfelelően, azonban mivel (B')-nek fegyverzetét a föntebbi módon állítottuk be, újabb villamos szikra és újabb robbanás hozatik létre, még pedig jóval előbb, semhogy a dugattyú fölfelé való löketét bevégezte volna. Mivel pedig ez alkalommal a forgattyúkat átmérő irányában körülbelül ellenkező állást foglal el, minta 2. ábrán van föltüntetve, a lefelé hajtott dugattyú a dugattyúrúd közvetítésével, most már elleokező, vagyis az előrehaladásnak megfelelő értelemben kezdi a motort forgatni. Ha most már a gyújtást siettetjük avval a forgás sebességét növeljük. Vegyük föl most már a második esetet, midőn a dugattyú a föntebb említett második állásban van nyugalomban. A mint a legelső szikra létesül, a fölrobbant gázkeverék a dugattyút s evvel a forgattyút az előre haladásnak megfelelő éttelemben hozza mozgásba, vagyis a dugattyú lefelé halad, azután ismét fölfelé emelkedik és ismét lefelé irányuló löketét kezdi meg. Mivel a rendes áramkör zárva van és mivel az első gyújtás késleltetést szenvedett, ekkor újabb szikra hozatik létre és így a mótor most már véglegesen az előre haladásnak megfelelő értelemben forog tovább. Mint az első esetben, a gyújtás siettetése itt is növeli a mótor forgásának sebességét. Ha motort hátrafelé való mozgásnak megfelelő értelemben akarjuk forgásba hozni, következőleg járunk el. A (B') szabályozó szerkezet fegyverzetét a (V) állásba forgatják, mely a visszafelé történő haladásnál a gyújtás késleltetése maximumának felel meg és erre a kommutátornak kontaktuslemezét a föntebbi módon elforgatjuk. Itt is az előbbi két esetnek valamelyike foroghat fönn és ezek közül elegendő lesz az elsőt ismertetni, vagyis föltesszük, hogy a dugattyú az ábrán bemutatott helyzetben állott meg. Ennek következtében az (1' éa 2') kontaktusoknak öszszekapcsolása alkalmával a mótor azonnal a hátrafelé való haladásnak megfelelő értelemben indíttatik forgásba. A robbanás folytán ugyanis a dugattyú és evvel együtt a forgattyúkar lefelé halad, a motort visszafelé forgatva és aztán fölfelé történő löketét is bevégezheti, a motornak még mindig visszafelé történő forgatás mellett. Ujabb szikraképzés csakis a fölfelé irányuló löket bévégződése után következik be s így a visrzafelé való forgatása változatlanul és folytatólagosan megmarad, mi mellett a gyújtás késleltetésével (előre történő haladásnál annak siettetésével) a sebesség növelhető. Mint az előadottakból kitűnik, a mótor bármikor a legnagyobb könnyűséggel és biztonsággal indítható tetszés szérinti értelemben forgásra. Midőn a mótor működésben van, forgásának irányát egyszerűen a gyújtás siettetésének vagy késleltetésének fokozása, valamint az áramnak megfelelő megszakítása és újból való zárása révén változtathatjuk meg, mint az a már előadottakból önmagától értetődik. A mi a kenést illeti, az a (3 és 4) szivattyúk, valamint a (K) vezeték közvetítésével történik, mivel azon dob, melyben a forgattyú forog, mint rendesen, kenőanyaggal (olajjal) van megtöltve. Midőn a dugattyúk sülyednek, az (A) du-