36393. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű explóziós mótor

Megjelent 1906!><>6. évi augusztus lió 11-én. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LET RAS 36898. szám. V/d/a. OSZTÁLY. Kétütemű explóziós mótor. DUBOIS RÓBERT ÉS UZAC GYULA MÉRNÖKÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 szeptember hó 29-ike. Jelen találmány tárgya ! 'Miteiu. expló­ziós mótor, melynek előnyei l a rendkívül egyszerű szerkezet, 2. az égési gázoknak tökéletes kihajtása s ez utóbbiaknak egy kiegészítő henger se­gélyével friss gázzal való tökéletes helyet tesítése, 3. annak lehetősége, hogy a mótor, az elektromos gyújtószerkezetnek egyszerű be­állítása által, tetszész szerint akár az előre, akár a visszafelé való haladásnak megfe­lelő értelemben önműködőlég indítható for­gásra s végül, hogy 4. az illető részeknek önműködően tör­ténő kenése mindenkor arányos a mótor forgásának sebességével. A mellékelt rajzok alapján a találmány lényege könnyen megérhető. Az 1. ábra példa gyanánt egy a találmány értelmében szerkesztett, két hengerrel föl­szerelt, kétütemű explóziós motornak az egyik henger tengelyhosszábari vett hosz­szanti metszete. E kiviteli alakot csakis azért választottuk, hogy a rajzból meg le­hessen látni azon viszonylagos helyzetet, melyet a dugattyúkhoz csatlakozó csuklós dugattyúrudak ebben az esetben egymás­sal szemben elfoglalnak. Az alábbiakban azonban, a leírás egyszerűsítése végett azt tételezzük föl, hogy a mótor csakis egyet­len hengerrel bír, mivel ettől az egyszerű elrendezéstől nagyon könnyű lesz az átme­net az ugyanilyen rendszerű, több henger­rel fölszerelt motorokra. A 2. ábra a mótor elektromos gyujtószer­kezetének vázlatos rajza, míg a 3. ábra olyan kéthengeres kétütemű mó­tor vázlata, melynek forgattyúi egymáshoz képest 90°-kal vannak eltolva. Mint az 1. ábrából kitűnik, a mótor hen­gere áll a tulajdonképeni (C) hengerből, melyet a vele koncentrikus (D) köpeny vesz körül. Az utóbbi sokkal lejebb nyúl a (C) hengernél s ehhez, megfelefő ponton, gyűrű­szerű diafragma segélyével van hozzáerő­sítve. A köpenynek fölső része, a tulajdon­képeni hengerrel és a diafragmával együt­tesen, hütőköpenyt alkot, míg ugyanannak alsó szakasza egy második hengert képez, melynek átmérője előnyösen oly nagyra van választva, hogy keresztmetszete a (C) hen­ger keresztmetszetének körülbelül kétsze­rese legyen. Az így képezett hengerben olyan diffe­renciális dugattyú működik, mely egyrész­ről a közönséges (A) dugattyúból, másrész­ről pedig a gyűrűs (B) dugattyúból áll, hol ez utóbbinak vezetésére a hengeres (F)

Next

/
Oldalképek
Tartalom