36308. lajstromszámú szabadalom • Javítások két gyújtópontú lencséken, valamint az ezek előállítására szolgáló eljárásokon és a használandó készülékeken

Ezen finomra csiszoló szerszámok czélszerűen puhább fémből, tehát pl. bronzból vannak készítve, míg a durván köszörülő szerszá­mok pl. a czélból lehetnek. Ha a kivánt görbületek és sima fölületek teljesen el van­nak érve, fényesítő szerszámokat, melyek nemezzel (amint az a 11. ábrán látható), vagy más fényesítő anyaggal vannak borítva, teszünk a finoman csiszoló szerszámok he­lyébe és valamely fényesítő médiumot te­szünk a használt köszörülő médium helyébe és így a durva köszörülés, finom csiszolás és fényesítés hármas műveletét egymáshoz teljesen azonosan végezhetjük el. A köszörült lencsékben létesített görbület alakja eddig a köszörülő szerszámok alak­jától függött, melyek általában nagyobbak, mint a megmunkálandó lencsék, masszivek és folytonos görbületü működő fölülettel bírnak a létesítendő görbének megfelelően, azaz pl. egy konkáv (homorú) szerszám, mely — mondjuk — négy hüvelyknyi su­gárral bír, ugyanilyen sugarú konvex (dom­ború) görbületet hoz létre, mi mellett a szerszámok, melyek helytálló tengely körül forgattatnak, a lencséket egyik helyen fino­mabbra köszörülik, mint a másikon, ezért vagy a szerszámnál, vagy a lencséknél kü­lönböző excentrikus mozgásokat szoktak megengedni, hogy ezáltal a lencsék fölüle­tének valamennyi része egyenlő módon kö­szörültessék. A jelen találmány szerint a szerszámok olyanok, hogy általuk teljesen függetlenítve vagyunk a köszörülő szerszám vagy szer­számok folytonos görbéjétől, mely czélra a szerszámokat üregesen készítjük, azaz a szerszámok átfúrással, bemetszésekkel vagy kivágásokkal vannak készítve, úgy, hogy ha a szerszám vagy szerszámok és a lencse­tartók, amint az alább ismertetve van, fo­rognak, a lencse egész fölülete egyenlően munkáltatik meg és pontos gömbalakú fölii­let keletkezik. A szerszámok az ismerte­tett helyzetben körülforgattatnak, fokozato­san kopnak és simulnak az üveg folytono­san változó görbületeihez. A görbület alakja a szerszámok és a lencsetartók által tar­tott lencsék viszonylagos föliileti sebessé-3 — gétől és azon iránytól függ, melyben azok forgattatnak, mi mellett a viszonyban ós az irányban történő mindennemű módosulás a lencse görbületének alakjában is változást eredményez. így pl., hogy a domború fölü­let görbületét növeljük, vagy a homorú fö­liilet görbületét csökkentsük, az alsó orsót gyorsabban forgatjuk, míg a szerszámot las­sabban és czélszerűen ellenkező irányban. Ily módon nagyobb mértékű súrlódást ho­zunk létre a széleken, mint a középpotban. Viszont, hogy a domború fölület. görbületét csökkentsük, vagy a homorú fölület görbü­letét növeljük, az ellenkező történik. Kísér­lettel mindenkor megállapíthatjuk, hogy minő viszonylagos sebességeket kell használni a szerszámok és a lencsék között, ha egy pontos görbületet nyerjük, mikor is a finom csiszolás műveletét a görbület változtatása nélkül végezhetjük. Látható tehát, hogy az ismertetett üre­ges szerszámok használatával és a szerszá­mok és lencsetartók viszonylagos forgási sebességének és irányának változtatásával teljesen függetlenítve vagyunk a szerszá­mok folytonos görbéjétől. Minden sark, me­lyet a lencse distancrésze, mely jobban le van köszörülve, mint annak nagyító ré­sze, létesít, vagy megfordítva, csupán a ki­álló rész további köszörülésével eltávolítható, illetőleg lesimítható. Két görbületnek egyidejűleg való alakí­tására mindegyik szerszám kerülete össze­esik az üveg, vagy üvegek egy olyan ré­szével, hol az egyik görbület végződik és a másik kezdődik, amint ez világosan lát­ható a 4. ábrán pontozva föltüntetett (9) vonalaknál, ahol az említett szerszámok egyike a lencse említett része és a lencse­tartó középpontja közt, míg a másik szer­szám a lencse említett része és a lencse­tartó kerülete közt van elrendezve. Annak biztosítására, hogy a lencse mind­két része pontosan legyen központosítva, a két gyújtópont görbületei közt lévő osztó­vonal sugarát kissé megváltoztatjuk és pedig, ha nagyobb az üveg nagyítóképessége és a két középpont közt lévő távolság különb­sége, akkor nagyobbra vesszük a fönt

Next

/
Oldalképek
Tartalom