36298. lajstromszámú szabadalom • Tagolt kazán

- 2 -• rajzban föltüntetve nincsenek, irányítani, hogy azok a nyitott (o) tolattyúkón keresz­tül a lefelé haladó (m) csatornákba jutnak és így, miután a tűzhelylemezt fölmelegí­tették, még a kazán tartalmának fölmelegí­tésére is használhatók, (r, r)-rel a sütő és melegítő rekeszek vannak jelölve, melyeket úgy a nagy, valamint a kis tüzelés füst­gázai érintenek és melegítenek. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alak a most leirt foganatosítási alaktól egy­részt két, föntfekvő kis (k) tüzelőhely szim­metrikus elrendezése által különbözik, me­lyek a kazán egy-egy oldalán fekszenek, másrészt a baloldali kis tüzelőhely alatt el­rendezett harmadik kis (x) tüzelőhely által. Az (x) tüzelőhely az ábra szerint gáztüze­lésre van berendezve és az (x) térben tet­szőleges számú (y) lángzója van. Ezen tüzelőbely füstgázai rendesen a teljesen kihúzott nyíl irányában áramlanak, míg ellenben a (w) lemez eltávolítása után a pontozott nyíllal jelzett úton a fölső kis tüzelőhelyen haladnak keresztül. Ilyen ka­zán alkalmas nagyobb tűzhelyek közepébe való beépítésre, úgy hogy a füstgázok mindkét oldalt fejtik ki hatásukat. Az 5. ábra a kis (k) tüzelőhelyen átve­zetett hosszmetszetet mutat. Ezen ábrából egyidejűleg az 1—3. ábra szerinti kazán berendezés szerkezete látható. Ezen ábrán továbbá a lefelé haladó (m) csatornák kibo­csátási nyílásai is láthatók, melyek a kis tüzelőhelyek alatt fekvő ós a füstcsatornák­kal összeköttetésben álló terekbe torkolnak ; láthatók továbbá a (v) rések a (q) elemek között és a (w) elzáró lemez. A 6. ábra szerinti kazánnál a kis (k) tüzelőhely a (g) tüzelőhely fölött fekszik és elválasztásukra az (s) közfal szolgál, melyet ugyancsak olyan kazán elemek alkotnak, melyeken víz folyik keresztül. Az (s) ele­mek között szintén (v') rések vannak el­rendezve, melyek a (w') lemez vagy to­lattyú útján rendesen el vannak zárva és ezen lemez eltávolítása útján nyithatók, úgy hogy a nagy (g) tüzelőhely füstgázai a kis (u) tüzelőhelyen haladhatnak át. Külső és oldalt fekvő tiizelőhelyek itt nincsenek, de alkalmazhatók volnának mi­által a kombinációk száma, a melyekbe a különböző tüzelőhelyek hozhatók, rendkívül megnövekedik. Végül a 7. ábrában föltüntetett kazán szintén két egymás fölött elrendezett tüzelő­hellyel bir, melyek közül a kisebbik fönt fekszik és fölfelé nyitottt, az alsó tüzelő­helytől azonban közfal révén el van vá­lasztva. A nagy tüzelőhely használatánál ezen tüzelőhely összes füstgázai az elemek között föl- és lefelé haladó (1, m) csator­nákon át vezettetnek el vagy az (o) tolaty­tyúkon át a tűzhelylemez alá bocsájtatnak, vagy pedig egészben vagy részben az (i) rostély rudak rései között hatolnak a (p) tűzhelylemez alá, úgy hogy a kis (i) ros­tély elemei fűtőtestek gyanánt szolgálnak, melyekkel a nagy tüzelőhelyről jövő füst­gázok melege kihasználtatik. Mint már említettük a különböző foga­natosítási alakokat egymással tetszőleges módon kombinálhatjuk és az által új, azon­ban a találmány keretébe tartozó foganato­sítási alakokat alkothatunk. A kazán ele­mek különleges alakja és a tüzelőhelyek neme, akár rostély tüzelésről akár gáztüze­lésről van szó, itt mellékes ; csupán az szük­séges, hogy általában egyes elemekből álló kazánt alkalmazzunk, a melynél a tüzelő­hely egyes részei a kazánelemek egyes ré­szeit alkotják. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tagolt kazán, jellemezve az által, hogy tetszőleges számban olyan tüzelőhelyek vannak alkalmazva, melyeknek fémes részeit a kazánelemek alkotják ós me­lyek fűtőerejük egyrészével különösen az izzó tüzelőanyaggal való közvetlen érintkezés folytán a kazánra, fűtőerejük másik részével más fűtőfölületekre hat­nak és egymástól függetlenül tarthatók üzemben. 2. Az 1. igényben védett tagolt kazán egy egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy egyes tüzelőhelyek részei

Next

/
Oldalképek
Tartalom