36296. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémes fogpótlékdaraboknak öntés útján való előállítására
Megjelent 1906Q0. évi julius hó 30-án. a MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 36296. szám. VII/©. OSZTÁLY. Eljárás fémes fogpófclék-daraboknak öntés útján való előállítására. DR OLLENDORFF ARTHUR FOGORVOS BRESLAURAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 deczember hó 30-ika. A fémes fogpótlékdarabok, melyek a kaucsukból készülteknél sokkal kényelmesebben hordhatók és tartósabbak, faradságos és nehezebb előállításuk daczára a mai napig még mindig kivétel nélkül a fémlemezek kibötközése és a fogak és kapcsok utólagos ráforrasztása által állíttatnak elő, minthogy az eddig ismeretes öntőeljárások még igen bonyolultak és nagyon hosszadalmasak, a nélkül, hogy a fogak eddigi ráforrasztása evvel el volna kerülve. Ez az oka annak, hogy a fém s fogpótlékdarabok a kaucsukból készülteket előnyeik daczára eddigelé nem tudták kiszorítani. A jelen találmány tárgyát képező eljárásnál az öntést a fémes műöntésnél ismeretes viaszkiizzító módszer szerint végezzük. Ez a módszer a jelen czélra ama különös előnnyel bír, hogy kuvetták alkalmazása nélkül egyszerű módon a mintát minden egyes részletében, a kapcsokkal is hűen visszaadó formát eredményez, mi mellett a minta formálásánál egyidejűleg a fogakat is behelyezhetjük és később azután ezeket is önthetjük. A lenyomatott, melyet úgy, mint eddig, a használatos anyagokkal a pácziens szájából veszünk, az öntőforma egyik része gyanánt való fölhasználása czéljából gipsz és tűzálló anyag megfelelő keverékével öntjük ki. Ezen mintán a pótlékdarabot úgy mint a kaucsuknál, mintaviaszban előkészítjük és azután a mintával együtt vagy a nélkül agyag, vagy más tégelyben ismét viasz, és tűzálló anyag keverékébe ágyazzuk. A fogakat itt nem kell védőlemezzel ellátni. A tégelyben a folyékony fém beöntésére viasz-beöntőnyílásokat és esetleg a levegő eltávozására csatornákat rendezünk el. A gipszkeverék száradása után a tégelyt vele együtt kiizzítjuk, mikor is a viasz elillan és öntőforma készen áll. Az öntésnél már most a fogak igen gyakran megrepednek. Ennek biztos elkerülésére a behelyezett fogakkal bíró öntőformát — mint azt a tapasztalat mutatta — hoszszabb ideig izzásban kell tartani, mikor is az alkalmazott hőfok kisebb a fém olvadási hőfokánál. Látszólag nem ajánlatos az öntőformát alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékletnél, esetleg magánál a fém olvadási hőfokánál hosszabb vagy rövidebb ideig kiizzítani, minthogy a megejtett kísérleteknél a fogak mindig megrepedtek. Ama kísérletek sem vezettek tehát eredményre, mely szerint ugyanazon kemenczében izzítjuk ki a formát és olvasztjuk meg a fémet, miért is czélszerűen külön olvasztó kemesczét
