36291. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és malom gabona őrlésére
Megjelent 1906. évi jnlins I íó 3-án. MAGY. KIR. SZABADALMI ^^^ HIYAT AL SZABADALMI LEÍRÁS 36291. szám. x/i. OSZTÁLY. Eljárás és malom gabona őrlésére. CHAVANNE IRÉNÉE ALEXIS ÉS OLLAGNIEB BARTHELEMY GYÁROSOK ST.-CHAMONDBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 november hó 22-ike. Jelen találmány tárgyát hideg őrlési eljárás képezi, mely igen magas hatásfok elérését teszi lehetővé és mely a később leírandó szerkezetű egy hengeres malommal hajtható végre. A malmon végzett egyenes menetek után alkalmazandó szitálás és fajtázástól eltekintve az eljárás a következő munkafolyamatokból áll: t. A szemnek hosszirányú hasítása, úgy hogy a szem két fele a héj egy része által j csuklószerűleg összetartatik. Ezen művelet czélja, hogy a gabonaszemet a csirától és a hosszmenti barázdában az u. n. szikben levő portól megszabadítsa. Ezen művelet alatt fekete lisztet nyerünk. 2. A fölhasított szemek fokozatos kibontása vagy szétgöngyölése a dercze és dara eltávolítása czéljából. 3. A darának derczévé, a derczének pedig lisztté való átalakítása. Ezen eljárás végrehajtására egyhengerű malom szolgál, melynek hengere lassú forgással hajtatik és sima keményített fölületű szektorokkal dolgozik, mimellett a gabonát többször vezetjük át a malmon, esetleg ugyanazon malom több hengerén. A hengerek és a szektorok közötti távolság a táplálási oldaltól a kivezetési oldal felé egy bizonyos határig csökken, azután pedig állandó marad. A hengerek fölülete sajátos alakú, a henger tengelyével párhuzamos rovátkákkal van ellátva. Ezen rovátkák jellemzője, hogy éleikle vannak gömbölyítve, vagyis nem bírnak éles élekkel úgy, mint az eddigi őrlőhengerek. A folyamat első fázisától, a második fázis végéig a rovátkák szimmetrikus alakkal bírnak, de számuk a kerületegységre vonatkoztatva növekszik. Az utolsó fázis számára még sűrűbben vannak elrendezve a rovátok és alakúk asszimmetrikus. A rovátkák ezen sajátos és az egyes fázisoknak megfelelő alakja folytán a szem nem morzsoltatik szót és nem nyiratik el. Mindig csupán a legnagyobb hasznos hatás elérésére szükséges nyomásnak van alávetve. A hasítás alkalmával a gabonaszemek, melyek az őket szállító hengerrovátkákban ezek alakjánál fogva hosszirányban helyezkednek el, egyszerűen a hosszmeneti barázda mentén nyittatnak föl, anélkül, hogy szétmorzsoltatnának. A henger elhagyása után a mag két fele még össze is függ
