36280. lajstromszámú szabadalom • Túlhevítő vízcsöves kazánok számára

— 2 — zárását képezheti (3. ábra). A gőz, mihelyt a túlhevítő első fokozatán áthaladt, a (14) csövekben részben a rostélyból kiinduló sugárzó melegnek és részben a csöveket súroló nagy hőfokú gázoknak tétetik ki. Ily módon összetett túlhevítőt képezünk, melylyel igen nagy hőmérsékletek érhetők el. Az égési gázoknak az első fokozat két túlhevítőjén való áthaladása számára, egy betolt fal vagy hasonló által kerülő út létesíthető és pedig az alkalmazott kazán szerkezetének megfelelően. Az 5, 6., 7. ós 8. ábrákban kiviteli példa gyanánt a találmány oly vízcsöves kazánon alkalmazva van föltűntetve, mely a tápvíz előmelegítésére (18) csővezetékkel van ellátva. Az 5. és 6. ábra a tápvízelőmelegítőnek első túlhevítőfokozat gyanánt való alkalmazását mutatja, mi mellett a tápvízelőmelegítő ismert módon a gőzcsőnyaláb fölött van elrendezve. E czélra elegendő, ha az előmelegítő és a kazán közötti csőkapcsolatokat, melyek a víz bevezetésére szolgálnak, megváltoztatjuk és helyettük a gőzuek a kazánból való elvezetésére alkalmas kapcsolatokat alkalmazunk. A tűzhely fölött az ismert (17) elgőzölögtetőrendszer van elhelyezve és utóbbi fölött a (18) csőnyaláb foglal helyet, mely rendesen a tápvíz előmelegítésére szolgál. A föltűntetett esetben a (17) csőnyalábban előállított gőz a találmány értelmében a (19) gőzgyiijtő és a (20) cső segélyével a (18) csőnyalábba vezettetik. A gőz a 18 csőnyalábban az elérendő czélnak megfelelően alulról fölfelé, vagy fölülről lefelé keringhet. A leírt elrendezés a 7. és 8. ábrában föltűntetett módon tökéletesbíthető, hogy a találmány tágyát képező összetett túlhevítőt kapjuk. A túlhevítő második fokozatát azáltal képezzük, hogy a kazánt körülzáró oldalfalak egyikében vagy mindkettőjében egy vagy több (21) csőcsoportot rendezünk el. A mindkét oldalfalban elrendezett (21) csőcsoportok (22) harántcső által vannak egymással összekötve, melyek egyidejűleg a gőzfejlesztést végző csőnyaláb hátsó részének hordására is szolgálhat. A (24) szeleppel ellátott (23) cső az oldalt elrendezett csőcsoportok tisztítására szolgál. A gőz a leírt módon az első túlhevítőn (5. és 6.abra) áthaladva, az oldalt fekvő (21) csövek első csoportjába vezettetik át, melyen fölülről lefelé átáramlik. A gőz ezen csőcsportból a (22) összekötőcsövön át az oldalt fekvő második (21) csőcsoportba áramlik, melyen fölülről lefelé átáramolva, a géphez halad. A két oldalt fekvő (21) csőcsoport a rostélyból kiinduló súgárzó meleg hatásának van kitéve és ezenkívül a tűzhely erősen fölhevített gázaival is érintkezésben áll. Ily módon tetszésszerinti nagy gőzhőmérsékleteket érhetünk el. Mint látható, a találmány mindenféle vízcsöves kazánoknál alkalmazható. Ezenkívül a találmány tárgya azon előnyt nyújtja, hogy első túlhevítőfokozat gyanánt azon előmelegítő fölületek vagy berendezések alkalmazhatók, melyek fölváltva, a szükséghez képest, gőztúlhevítők vagy vízelőmelegítők gyanánt szolgálhatnak, mely czélra csupán ezen berendezések vezetékei változtatandók meg. A vezetékekben megfelelő módon elrendezett szelepek működtetére által a vezetékekben az említett változtatás állítható elő, mi mellett a második fokozat mindenkor csak túlhevítésre szolgál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Két fokozatos túlhevítőelrendezés gőzkazánok, különösen vízcsöves kazánok számára, jellemezve azáltal, hogy a gőz első túlhevítőfokozata gyanánt a vízemelőmelegítésre már elrendezett fölületek vagy berendezések használtatnak föl, vagy hogy az első túlhevítőfokozat számára a f ütőgázok útjába a kazán mögött egy vagy több csőnyaláb van beépítve; melyek a víz előmelegítésére is fölhasználhatók, míg a második túlhevítőfokozat számára a tűzhely közelében egy vagy több csönyaláb van beépítve, melyekben a már előhevített gőz a tűzhely nagyobb hőmérséklete által tovább hevíttetik.