36237. lajstromszámú szabadalom • Vonatvezénylő szerkezet több elektromágnes vagy pneumatikus úton működödtetett kapcsolóval

Megjelent l!)OC>. évi julius hó 24-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI tHg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 36237. szám. V/g/a. OSZTÁLY. Vonatvezénylő szerkezet több elektromágnes vagy pneumatikus úton működtetett kapcsolóval. MAGYAB SIEMENS-SCHUCKEBT MÜVEK VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 deczember hó 23-ika. A jelen találmány oly vonatvezénylő szer­kezetekre vonatkozik, melyeknél több, elek­tromágneses vagy pneumatikus úton mű­ködtetett kapcsoló van elrendezve, melyek közül kettő vagy több akként van egymás­sal mechanikailag összekötve, hogy a kap­csolóknak egyidejű zárása lehetetlen. Eddig az ily szerkezetek a mellékelt rajz 1. ábrájában föltüntetett elrendezéssel bír­tak, melynél az (a b) áramzáró részek, a (c d) kontaktusok, az ez utóbbiakkal össze­kötött (e f) vasmagok és a (g h) szole­noidok vannak elrendezve. Az (e f) vasma­gok az (i) csapágyban forgatható, az (1 m) rugók hatása alatt álló, kétkarú (k) emel­tyű útján egymással mechanikai összeköt­tetésben állanak. A mint könnyen belátható, ezen elrende­zésnél mindig csak az (a c) vagy pedig a (b d) kapcsoló egymagában zárható, mind­két kapcsoló azonban sohasem lehet egy­idejűleg zárva. Ezen elrendezésnek a jelen találmány sze­rint kiküszöbölendő hátránya abban áll, hogy a kapcsolásnál mindig mindkét vas­magot kell mozgatni. ' Ezen hátrányt a jelen találmány szerint a szerkezetnek oly elrendezése által szün­tetjük be, melynél a kapcsolók közötti me­chanikai összeköttetés csak egy vagy több kapcsolónak bekapcsolása folytán jön létre. Ez által egyszersmind azon előnyt is érjük el, hogy a kapcsoló mozgó részének súlya a kapcsoló nyitására hasznosítható, úgy, hogy ezen czélra rugókat nem kell alkal­mazni. A mellékelt rajznak 2. és 3. ábráiban a találmány tárgyát képező szerkezet két fo­ganatosítási alakjában van föltüntetve. Az (f) vasmag mindkét foganatosítási alaknál az (i) csapágyban forgatható (o) emeltyűvel van összekötve, míg az (e) vas­mag a 2. ábra szerint az (n) ütközőt hordja, a 3. ábra szerint pedig az (n) ütközőt hordó és szintén az (i) csapágyban forgatható (p) emeltyűvel van összekötve. Ha pl. a (g) szolenoid gerjesztése foly­tán az (e) vasmag vonzatik és az (a c) kap­csoló záratik, akkor az (n) ütköző egészen közel az (o) emeltyűig jut. Ha a gerjesztő áramkör megszakítása után az (e) vasmag bekapcsolt helyzetében bármily okból megakad, akkor a (h) szo­lenoid gerjesztésénél az (f) vasmag a (b,

Next

/
Oldalképek
Tartalom