36236. lajstromszámú szabadalom • Lökés nélkül működő állandó hatású fék

Megjelent l!)OC>. évi julius hó 24-én. MAGY. ffas, KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 36236. szám. V/g/S. OSZTÁLY. Lökés nélkül működő állandó hatású fék. MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT MÜVEK VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 deczember hó 20-ika. Elektromos üzemű motorkocsiknál rend­szerint elektromágneses fékeket (korongos szolenoidfékeket stb.) alkalmaztak, melye­ket a generátor gyanánt szereplő kocsi­mótor táplált. Ilynemű elektromágneses fékek hatása a fékezőáram erősségétől függ, tehát a kocsi sebességének csökkenésével a fék­hatás is csökken. További hátránya az ily fékeknek az, hogy a fékek úgy bekapcsolá­suknál, mint kikapcsolásuknál lökésszerűen hatnak. Mindezeket a hátrányokat elkerül­jük a találmány tárgyát képező berende­zésnél. Eme berendezésnél a dugattyú gyanánt kiképezett (K) szolenoidmag előtt levő (A) tér a (Z) csővezetéken a (V) szelep közbe­kapcsolása mellett van a (KI) mag (1. ábra), illetve a (K2) dugattyú (2. ábra) mögött levő (B) térrel összekötve. Ugy az (A) és (B) tér, mint a csővezeték valamely folya­dékkal (vízzel, olajjal stb.) van megtöltve, a (KI) mag (1. ábra), illetve a (K3) dugattyú (2. ábra) pedig mereven vagy rugalmasan van a fékrudazattal kapcsolva. A leírt berendezés működési módja a következő: Ha az (S) szolenoidon áram megy át, ez a (KI) magját meghúzza és az (A) térből a folyadékot kiszorítani törekszik. Ha a (Z) csővezeték keresztmetszete megfelelően van megválasztva, a folyadék kiszorítása a moz­gását gátló ellenállás miatt csak fokozatosan megy végbe, ennek következtében a fék­rudazat is csak fokozatosan és nem lökés­szerűen indul működéBnek. Mikor a kellő fékhatás létesült, a (V) szelepet zárjuk és így a (KI) magot (1. ábra), illetve a (K2) dugattyút a kellő helyzetben rögzítjük, még akkor is, mikor az (S) szolenoidot teljesen kikapcsoljuk. Az 1. és 2. ábrán látható elrendezés any­nyibau tér el egymástól, hogy az 1. ábrán látható elrendezésnél az (A) és (B) térben levő folyadék említést érdemlő nyomás ha­tása alatt nem áll, ellenben a 2. ábrán lát­ható elrendezésnél a folyadékra mindig a féknyomásnak megfelelő nyomás hat. Az 1. ábrán látható elrendezés annyiban hátrá­nyos, hogy a (B) térben a folyadék mellett levegő is van, minek következtében a (V) szelep elzárása után a (KI) mag mindaddig, hátrafelé mozog, míg a (B) térben levő folyadék és levegő a féknyomásnak meg­felelő nyomás alá nem kerül. Ez a hátrány a 2. ábrán látható foganatosítási alaknál föl nem léphet, minthogy a folyadék és

Next

/
Oldalképek
Tartalom