36233. lajstromszámú szabadalom • Centrifugálszivattyú

Megjeleni lDOtí. évi julius l»ó 24-én. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 36233. szám. XXI/c. OSZTÁLY. Czentrifugálszivattyú. MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT MŰVEK VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 november hó 13-ika. Valamely centrifugáiszivattyú szívóteré-Den lejátszódó jelenségek vizsgálatánál azt tapasztaljuk, hogy a folyadék csapóhatása íem egyenletes, a mennyiben a folyadék lem oszlik el egyenletesen a lapátok szé­ességi irányában. Legerélyesebb a folya­lék csapóhatása a lapátos keréknek a szívó­;sőtől legtávolabb fekvő pontján, hol ennek negfelelően a folyadék átáramlási sebes­sége is a legnagyobb. Eme ponttól a szívó­;ső felé a sebesség fokozatosan csökken, nég pedig oly mértékben, hogy egyes isetekben zérus vagy negatív értéket vesz :öl, vagyis eme pontokon a már a lapátos íerékben vagy a nyomótérben lévő folya­lék a szívótérbe áramlik vissza. A folyadék egyenetlen csapóhatásának sokféle hátránya van. Eltekintve attól, hogy ly módon a lapát szélességének csakis egy •észét lehet hasznosítani, a folyadékban ör­vénylés is lép föl, mi a szivattyú hatásfo­kát nagyon rontja. Ezenkívül a szivattyú­tokban és a nyomócsatornában, illetve ex­íausztoroknála kifúvatócsőben igen egyen­etlen áramlások lépnek föl, melyek ugyan­;sak örvénylésekre és más zavaró belső nozgásokra adnak okot. Eme jelenségek egyaránt föllépnek víz-és levegőszivattyúknál, különösen ha ezek­nek széles lapátjaik és a lapátkoszorúkban tágas szívócsatornáik vannak. Találmányunk szerint eme hátrányokat, nevezetesen a folyadék egyenetlen csapó­hatását és az örvényléseket oly módon ke­rüljük el, hogy a szivattyú szívóterében a folyadékot, illetve levegőt bizonyos módon vezetjük, úgy, hogy a folyadékrészecskék, anélkül, hogy visszafelé áramolhatnának és lehetőleg egyenletes irányváltoztatással te­relődnek a tengely irány os pályájukból, me­lyen a szívótérbe jutnak, a sugárirányos pályájukba, melyen a lapátok közé mennek. A folyadékrészecskéknek a szívótérben való vezetését fix falak, vagy a szívócső és lapátkoszorú között alkalmazott (a b) csövek, mely utóbbiak a csatolt rajz sze­rint legegyszerűbben tölcséralakú forgás­testek gyanánt képezhetők ki. Eme falak vagy csövek a tengelyirányban belépő fo­lyadékrészecskéket annál élesebb görbületű pályán terelik a sugárirányba, minél távo­labb fekszik azoknak a lapátoskerékbe való beáramlási helye a tengelytől, minek kö­vetkeztében még mindig föl fog lépni a fo­lyadék csapóhatásában bizonyos egyenlőt­lenség, de ezt a vezetőfalak vagy csövek

Next

/
Oldalképek
Tartalom