36201. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és hőléggép mótorikus erőnek hevített levegővel való létesítésére

zódik. A (28) kipuffogó csövet egy kau­csukkal impregnált (76) zsákkal (8. ábra) látjuk el, hogy a kipuffogás alkalmával hirtelen, túlerős lökések elkerültessenek. A szabályozás úgyis történhetik, hogy a re­gulátort az (5) és (6) szívó szelepekre hagy­juk behatni, hogy ekként a kompressziós szivattyúba jutó levegőmennyiséget szabá­lyozhassuk. Az előzőkben a gépnek oly foganatosítási alakját írtuk le, mely szilárd vagy folyé­kony égési anyag számára van berendezve. Természetes azonban, hogy a gép működ­tetésére gázalakú vagy illó folyékony égési anyag is használható. A 3—5. ábrákban a gépnek ily foganato­sítási alakja van föltüntetve. A 3. ábra a gép függélyes metszete. A 4. ábra metszet a 3. ábrának A—B vo­nala szerint. Az 5. ábra metszet a 3. ábra C—D vo­nala szerint. A 3. ábrában (a) a mótorhenger és (b) a kompressziószivattyú; a (d) túlhevítő csövek (4. ábra) ezen esetben a függélyes (77) hengerben (4. és 5. ábrák) vannak el­rendezve. A (78) oszlopon (3. ábra) megerősített (b) kompresszor az (5) és (6) szelepszek­rényekkel van ellátva, melyek a (9) veze­tékkel vannak összekötve, mely a kompri­mált levegő és a kiszorított víz keverékét a (78) oszlop belsejébe vezeti. Az ezen osz­lopban elrendezett (79) úszó (5. ábra) a víz kifolyatását eszközli és ekként a már említett elkülönítő készüléket mintegy he­lyettesíti. Megemlítjük, hogy a gép bár­mily égési anyaggal való táplálásánál at­moszférikus levegővel vagy bezárt levegő­vel egyaránt működtethető. Az utóbbi eset­ben az ellennyomás a kompresszort tápláló tartályban (3 4 5) atmoszférát tehet ki, a mi bizonyos esetekben előnnyel járhat. Ezen esetben a kipuffogó levegőt elvezető ve­zetékben egy hőcserélő készüléket rende­zünk el, mely a kipuffogtatott levegő hő­jét a kompresszorból jövő és az (a) mó­torhengerbe áramló levegővel közli. Ezen hőcserélő készülék hasonló lehet a (77) osz­lopban elrendezett hevítő készülékhez. Ezen készülék egy csőnyalábból áll, mely­nek csöveiben a kompresszortól jövő hideg levegőt alulról fölfelé áramoltatjuk, míg a csövek körül fölülről lefelé a motorból ki­puffogtatott meleg levegőt vezetjük. Ezen ellenáram következtében a nagy nyomásra komprimált levegő, mely a túl­hevítő felé áramlik, erősen fölhevíttetik, míg a kisebb nyomással bíró, a kompresz­szor felé tartó levegő, tetemesen lehűl. A teljes lehűlés egy segédhőcserélő készülék­ben, melyben hideg vizet áramoltatunk, vagy pedig a kompresszornak az 1. ábra nyomán már leírt lyukasztott (2) lemezei­nél következik. Eddig a részek miben sem különböznek a leírt foganatosítási alak részeitől. Az eltérés a (77) oszlopra szerelt (80) hengernél veszi kezdetét, mely később le­írandó módon az 1. ábrában látható túlhe­vítőt helyettesíti. Ezen (80) henger a (81) tengely (3. ábra) által működtetett öt szeleppárral (5. ábra) van ellátva, melyek ugyanúgy vannak el­rendezve, mint a 2. ábra nyomán leírt sze­lepek. A (80) henger kettős hatású lévén, mind­egyik végén egy-egy hasonló rendeltetésű szelep van elrendezve. A (82) szelepek gazométerből, generátor­ból jövő gázt vagy porlasztott szénhydro­géneket bocsátanak be. A (83) szelepek, me­lyek az előbb említett szelepekkel átellen­ben fekszenek, a bebocsátott gáz elégeté­séhez szükséges levegőt bocsátják be. A (84) szelepek az égési termékek kibocsátá­sára, míg a (85) szelepek a komprimált levegő bebocsátására szolgálnak. A (86) szelepek ezen levegőt a munkakifejtésután kibocsátják. Ezen szelepek helyett természetesen to­lattyúkat vagy más hasonló hatású eleme­ket is alkalmazhatunk. A leírt elrendezés következtében a (80) henger két ütemben működik, nevezetesen az egyik ütemnél robbanó motorok hengere módjára, a másik ütemnél pedig kompri­mált levegő által működtetik. Ezen utóbbi

Next

/
Oldalképek
Tartalom