36189. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas tengelykötés

Megjelent 1906. évi julius hó 18-án. MAGV SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 36189. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Rugalmas tengelykötés. GBISSON RÓBERT MÉRNÖK DREZDÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 május hó 26-ika. Az eddig ismert rugalmas tengelykötéseknél az erőátvitel a kötést húzásra vagy nyomásra vette igénybe, a működő fölületek között föllépő erő pedig eme fölületekre mindig merőleges volt és a rugalmas átvitelt rugalmas tagok, rugók, gummi vagy bőr vagy más hasonló anyagok közbeiktatása által biztosítottuk. Találmányom szerint a rugalmas erőátvitelre a tengelykötés két felének megfelelő alakítása által előidézett saját rugalmassága szolgál. Ezt az átvitelt például akként érjük el, hogy a tengelykötés két felének sokszögalaprajzot adunk, mikor a munkafölületek nem hatnak többé merőlegesen egymásra, hanem lehetőleg hegyes szög alatt, bizonyos tekintetben súrlódva szorulnak egymásra. Ez a folyamat az 1. és 2. ábrán van föltüntetve, hol (a) a kötés belső, (b) annak külső felének munkafölülete. Ha már most föltételezzük, hogy a (b) rész áll, az (a) rész pedig az (m) pont körül forog és az (a) és (b) rész lazán érintkezik egymással, akkor az (a) résznek a nyíl irányában való forgásánál az érintkező fölületek eltolódnak egymás fölött, mint az a 2. ábrán látható, vagyis az (a) és (b) részek középvonalai (x) szöget zárnak be egymással, melynek nagysága 1. az (a) részt az (m) pont körül forgató erő nagyságától, 2. az (a) és (b) rész anyagának nyomásra való igénybevételénél föllépő rugalmassági tényezőjétől, 3. az (a) és (b) rész alakításától függ, a mennyiben megfelelő alakítás által hajlítási igénybevételek fölléptével az (x) szög nagyobbítható. A tengelykötés rendeltetésétől függ, hogy csak az anyag nyomási igénybevételénél, vagy a megfelelő alakítás által előidézett hajlítási igénybevételénél föllépő fokozott rugalmassági tényezőt használjuk-e föl. Tengelykötésem legegyszerűbb alakja a 3. ábrán látható, hol csupán csak a nyomási igénybevételnél föllépő rugalmasság van értékesítve. A 4. ábrán látható foganatosítási alaknál értékesítve van úgy a hajlítási, mint a nyomási igénybevételnél föllépő rugalmasság. Az 5. ábra oly foganatosítási alakot tüntet föl, melynél a hajlítási igénybevételnél föllépő rugalmasságot az fokozza, hogy a munkafölületek rugók módjára összenyomhatok. A 6. ábrán látható foganatosítási alaknál