36174. lajstromszámú szabadalom • Hygienikus betéttalp-párnázás czipők számára

Megjelent JLÍJ06. évi julius hó Í8-án. MAGY. SZABADALMI KIH. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 36174. szám. I/b. OSZTÁLY­Hygienikus betéttalp-párnázás czipó'k számára. HUSS ALBERT MÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 október hó 27-ike. Jelen találmány tárgyát czipők betéttalpa számára való párnázás képezi, mely két sajtolt növényrétegből áll. Ezen rétegek egyike élő erdei mohából, mig a másik aro­matikus alpesi gyógyfűből készül és a szo­kásos betéttalpakra ragasztatik, vagy más­képen megerősíttetik, mi mellett a párnázás a láb részére védő- és gyógyszer gyanánt önmagában is alkalmazható, a mennyiben ismert módon kellő vastagsága vászonszö­vetre vagy egyéb alkalmas anyagra helyez­tetik és utóbbi a czipőbe ragasztatik. A járás közben fejlődő bőrkérgesedé­sek, tyúkszemek, kellemetlen szag, gümők és hólyagok stb. eddigelé a betéttalpak kellő fölfogó (fölszopó) és frissítő hatásának, — valamint gyógyító alkatrészek hiányában csak költséges, orvosi kezelést igénylő házi ápolás által voltak gyógyíthatók. Minthogy azonban másrészt a lábizzadság felbontó savbatásának semmiféle betéttalp, különösen pedig a betéttalpnak a czipőben való meg­erősítésére használt ragasztó anyag nem képes hosszú időn át ellentállni, ennélfogva a betéttalpak, melyek hideg és nedvesség ellen jól védenek, — a betéttalp korai meglazulása és eltolódása folytán, inkább hátrányosak, mert a betéttalpaknak a járás­nál okozott egyenletleuségei a láb talpán épen azon fájdalmakat okozzák, melyek csillapítása és megszüntetése a betéttalpnak feladata volna. Jelen találmány czélját az képezi, hogy a betéttalpakat, az okszerű lábápolás összes hygienikus követelményeit kielégítő párná­zással lássuk el, miáltal egyrészt a betét­talpaknak betegséget okozó hátrányait ki­küszöböljük, másrészt pedig a meglévő láb­fájdalmakat, a beteget hivatásában nem gá­tolva, megszüntetjük. Ezen ezélt részben élő, részben gyógy­hatással bíró szárított növényi anyagok al­kalmazása által érjük el, a melyek közül az első (moharéteg) rendkívül érzékeny hi­groskopikus tulajdonságánál fogva a láb tal­pán összegyűlő izzadságot gyorsan magába szívja és — ezzel felelevenülvén — a tal­pat frissítő hatása folytán hűti. Minthogy másrészt a száraz gyógyfüvek a reájuk ható meleg következtében azonnal hygienikus hatást gyakorolnak a lábra és utóbbinak kifejtett aromatikus illatukat átadják, ennél­fogva a jelen találmány által a gyalogjárók­nál első sorban fellépő két baj, azaz az izzadás és a kellemetlen szag tökéletesen megszüntettetik és a láb egyidejű hűtése folytán a járás közbeni meghűlés veszélye is elháríttatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom