36153. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok és hasonlók táplálására friss gőz segélyével

— a -(c) csövön át vezetjük el. Az (e4) előmelegítőbe a vizet az (a3) vezetéken át is bevezethetjük. Az (f) és (f2) szelepek váltakozó átállítása az 1., 2. és 4—8. ábrákon látható szerkezet segélyével történik. Az (a) tartány fölső részén (b) tok foglal helyet, mely alul nyitva, tehát összeköttetésben van az (a) tartány belsejével és a két (f) és (f2) szelep közt elrendezett (V) átállító kerék fölvételére szolgál. E kerék (u) lánczczal van fölszerelve, melynek egyik végén (t) úszó, másik végén (w) ellensúly van megerősítve. A kerék két oldalán, a (j) szeleporsóra lazán ráillesztve, (A A) aggyal bíró (C C) forgattyúkarok foglalnak helyet, melyek (B) súlyt tartanak. A (V) kerék (x, y) küllőkkel van ellátva, melyek a kerék ide-oda forgása alkalmával fölváltva, a (B) súlyhoz támaszkodnak és ezt magukkal fölemelik a kerék legfölső pontjáig, mikor is e súly az ellenkező oldalon lefordul és a két szelep egyidejű átállítását eszközli. A friss gőzt (i)-nél (1. ábra jobboldalán) vezetjük be az (f) bebocsátó szelep helytálló (g) kónuszába, mikor is az a szelep > (n) tokjának az 1. ábrán föltüntetett hely- j zeténél a (g) kónusz (h) nyílásán és az (n) szeleptok (o) nyílásán át az (a) tartány bel- J sejébe áramlik. Ez idő alatt az (f2) szelep | zárva van. Ha a gőz a vizet az (a) tartányból kiszorítja, a (t) úszó megfelelően sülyed és a (V) kereket a 2. ábrán látható j nyíl irányában elforgatja. Ez által az (x) j küllő a (B) súlyt fölemeli, miközben e súly i a forgattyúkarokat, a (j) szeleporsóra egyelőre minden hatás nélkül, elforgatja. Ha a (B) súly a kerék legmagasabb pontjára érkezett, önsúlya folytán lefordul, miközben az (A A) agyak ütközője a forgatható (n) szeleptokok (r) nyúlványába ütődik és mindkét (f f2) szelepet elállítja, úgy, hogy most az (a) tartányban lévő gőz az (e) vezetéken át eltávozhat abból. Az (n) szeleptok végén lévő (p) karima szélén le van metszve, úgy, hogy gőz juthat (s)-nél ezen karima és a helytálló (g) kónusz (fi) karimája közé és e két rész közt a nagyobb súrlódást meggátolja. Az (n) szeleptok forgását az (fi) karima (m) ütközője és az (n) szeleptok (p) karimájának (ml) kivágása határolja (4. és 5. ábrák). Az (n) szeleptok (r) ütközője czélszerűen úgy van berendezve, hogy az (f2) gőzkibocsátó szelep pontosan azon pillanatban záródik, melyben az (f) gőzbebocsátó szelep nyílik és megfordítva. A készülék működésének módja már most a következő: Ha az (a) tartányt vízzel megtöltjük, a (t) úszó megemelkedik és legfölső helyzetét elérve, az (f f2) szelepeket úgy állítja át, hogy a gőzbevezetés megnyílik, a gőzkivezetés pedig elzáródik. A gőz tehát beáramlik az (a) tartányba és a vizet a (c) vezetéken át közvetlenül rendeltetési helyére, vagy az (e4) előmelegítőn és (c2) vezetéken át a kazánba nyomja. Ha az (a) tartány majdnem egészen üres, a (t) úszó, mely eközben lesülyed, az (f f2) szelepeket úgy állítja át, hogy most a gőzbevezetés záródik el és a gőzkivezetés nyílik meg. Az (a) tartány kiürülése közben a gőznyomás a víz egy részét az (El) visszacsapó szeleppel ellátott vezetéken át az (E) tartányba szorítja be és az ebben lévő levegőt bizonyos mértékben komprimálja. Ha most a gőzt elzárjuk, az ezen (E) tartányban uralkodó légnyomás a (Dl) visszacsapó szeleppel bíró (D) vezetéken át hideg vizet nyom az (a) tartány belsejébe (2. és 3. ábrák), mely ott finom sugarakban kitódul és a gőzbevezetés elzárása után az ott lévőgőzt kondenzálja. Ez által részleges vákuum képződik az (a) tartányban, mely az (al), illetőleg (a5) vezetéken át a víz betódulását elősegíti. A vízbeömlés elzárására az alatt, míg az (a) tartányban a gőz működik, nincs szükség, mert a gőz nyomása elegendő arra, hogy a vízbeömlést meggátolja, míg a gőzbevezető szelep el nincs zárva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék folyadékok emelésére, illetőleg gőzkazánok és hasonlók táplálására friss gőz segélyével, jellemezve gőzbe- és kivezető csővel ellátott (a) víztartány, valamint ebben lévő (V) kerék által, mely