36127. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerszám kúpos fogaskerekek önműködő módon történő metszésére

Megjelent 1906. évi jnlius iió 16-án. MAGY. „rttes KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 36127. szám, XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás és szerszám kúpos fogaskerekeknek önműködő módon történő metszésére. BOISARD LAJOS MÉRNÖK LYONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 julius hó 13-ika. A találmány tárgyát képező és kúpos fogaskerekeknek önműködő módon történő metszésére szolgáló eljárás alapelve az, hogy valamely, körülbelül egy menet hosszú­ságával bíró csavarmaró, melynek menet magassága a megmunkálandó csonkakúp kisebb alapkörén mért fogosztással egyenlő, a csonkakúp megmunkálása közben akkora sebességgel forog, hogy a csonkakúp egy fordulata alatt a kisebb alapkörön a szük­séges fogazást bemarja. Ezután a csavar­marót önmagával és a csonkakúp alkotó­jával párhuzamosan igen kis úton eltoljuk, úgy hogy a maró a kisebb alapkörrel pár­huzamos körön mar be fogakat, eme második kör megmunkálása közben azonban a kúpot ós a marót ugyanakkora sebességgel forgatjuk mint előbb. Ekkor a maró eme második kör mentén létesít az első kör mentén bemara­tolt fogak folytatását képező fogakat, minek megtörténte után a marót továbbtoljuk és az eljárást addig folytatjuk, míg a csonka­kúp egész fölületét meg nem munkáltuk. Minthogy a csonkakúp és a maró fordulat­száma munkaközben változatlan marad, a fogközök és a fogak vastagsága önműködően és ugyanoly mértékben növekedik, mint a munkálandó kör sugara, a mennyiben az egyenletes kerületi sebességgel forgó maró és a nagyobb alapföliilet felé növekvő kerü­leti sebességgel forgó csonkakúp viszony­lagos eltolódása az alatt, mialatt a maró a nagyobb alapfölület felé közeledik, a helyes mértékben növekedik. Eljárásom a gyakorlatban a következő módon alakul: A fogaskerék metszésére egy egyetlen menettel bíró oly (k) csavarmenetes marót használunk (1. és 2. ábra), melynek menet­magassága a (n)-fogú kúpkerék legkisebb fogosztásával egyenlő. Ez a csavarmenetes maró a kúpkerék egy fordulata alatt (n) for­dulatot végez és a kúpkerékbe elég mé­lyen behatolva annak kerületét pontosan (n) egyenlő részre osztja, a mennyiben a kúp­kerékbe a fogmagassággal egyenlő mély­ségű hornyot vág be. Ezt a marót már most önmagával és a kúpkerék alkotójával párhuzamosan a kúp­kerék nagyobb alapja felé toljuk el, mikor a csavar maró oly hornyokat fog bevágni, melyek szélessége a csavarmaró mozgás­irányában folytonosan nő. A hornyok szé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom