36117. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csőtörésnél záródó szelepeken az érzékenység növelésére és szabályozására

- 53 — együtt a fogyasztás helyére áramlik. Az (1) gyűrűhézag átbocsátó keresztmetseeta és a (g) csőnek a fogyasztás helyénél való nyílása, illetve a (h) elzáróelem nyílása közötti viszony már most oly módon van meghatározva, hogy az (e) térben minden szabályos, habár legnagyobb gőzfogyasztás mellett is, megközelítőleg ugyanoly gőznyomás uralkodik, mint az önműködően záródó (f) test fölött lévő (n) térben. így tehát a legnagyobb szabályos gőzfogyasztás eléréséig, a (d) és (h) szelepek nyitott helyzete mellett, az ezen legnagyobb fogyasztásra beállított, csőtörésnél záródó szelepre a leírt berendezés nem fejt ki hatást. Ha azonban a (c) gőzvezetékben aránylag még oly kis tömítetlenség lép föl, akkor természetesen a (c) vezetéken átáramló gőzmennyiség, illetve ennek sebessége azonnal megnagyobbodik, minek folytán az (n) térben a gőzfeszültség hirtelen csökken. Ez által az (e) térben uralkodó nyomás és ezzel a záróerő túlsúlyba kerül, mely utóbbi az önműködően záródó testet azonnal záróhelyzetbe tolja. A (k) kifúvatóvezetékbe kapcsolt (i) elzáróelem minden időben megengedi, hogy a csőtörésnél záródó szelep hatását megvizsgálhassuk, mely szelepnek a (k) vezeték kis csőkeresztmetszetének nyitásánál biztosan záródnia kell. Ezen hatás a (b) fogyasztási hely szabályos gőzfogyasztásának mindenkor változó nagyságától teljesen függetlenül lép föl. Az (n) térben akkor is nyomáscsökkenés áll be, ha a gázfogyasztás megszüntetése után és a két (d) és (h) szelep zárt helyzet-3 mellett, a (c) vezetékben kis tömítetlenség lép föl, míg az (e) térben a nyomás ez esetiben sem csökken, miáltal a záróerő azonnal túlsúlyba kerül és az önműködően záródó (f) testet záróhelyzetbe tolja. A leírt berendezés oly módon is kiképezhető, hogy egyidejűleg a szelep széles határok között változó két érzékenységi fokának szabályozására is szolgál. Az (1) gyűrűhézag keresztmetszetviszonyának a (h) mellékcső nyílásához való választása által, mint említettük, elérjük, hogy a csőtörésnél záródó szelep nyitott helyzetében laz (n) és (e) terekben a gőzfeszültségek megközelítőleg egyenlő fokon tartatnak. Ha már most a fogyasztás helyére vezető (g) mellékcsövet, például (o) szabályozószelep (1. ábra) által, vagy más tetszés szerinti módon fojtjuk, akkor az (e) térben mindenkor megfelelő nagyobb feszültség és ez által a záróerő növelése lép föl, miáltal az önműködően záródó (f) test korábban záratik. A 2. ábra ezen berendezés egy módosítását mutatja. A (g) mellékcsőbe ismert szerkezetű, önműködően záródó (p) szelep van bekapcsolva, melynek (q) záróteste a gőz bizonyos áramlási sebességének elérésénél záróhelyzetbe tolatik. Ezen önműködően záródó szelep érzékenysége a löket beállítása által, vagy más tetszés szerinti módon szabályozható. A fogyasztási hely legnagyobb megengedett, szabályos gőzfogyasztásáig a beépített önműködően záródó szelep nyitva marad és így nem fejt ki hatást. Azon pillanatban, melyben a (b) fogyasztási helyen a megengedett legnagyobb fogyasztás és ezzel a (g) csőben a legnagyobb megengedett áramlási sebesség is túllépetik, az önműködően záródó szelep záródik. Ez által a (g) mellékvezeték elzáratik, a mi az (e) térben azonnal a nyomás túlsúlyra jutását, ez által a záróerő növelését és a csőtörésnél záródó szelep zárását eredményezi. A (p) segédszelep érzékenységének például a löket változtatásával, vagy más ismert módon való szabályozása által, tehát a legegyszerűbb módon a csőtörésnél záródó szelep érzékenységét is bizonyos legnagyobb, szabályos gőzfogyasztási mennyiségekre állíthatjuk be, illetve szabállyozhatjuk, a nélkül, hogy a csőtörésnél záródó szelepen bármit is változtatni kellene. Ettől eltekintve, a csőtörésnél záródó szelep ugyanazon okok folytán, mint a fönt leírt berendezésnél, ezen módosításnál is biztosan záródik, ha a (c) gőzvezetékben kis tömítetlenség lép föl. A föltüntetett kiviteli alaknál a két (d) és (h) elzáróelemet közös orsóról működ-