36083. lajstromszámú szabadalom • Vízmérő mágneses úton hajtott mutató szerkezettel

van ellátva, melynek fölnyitása után a föl­jegyzett adatok megtekinthetők. Hogy azonban a mutató szerkezetet nyi­tott födél esetében se lehessen fölülről be­folyásolni, a rendszerint zománczozott mu­tatólap alatt vaslemez van elrendezve. Az átfolyó vízmennyiség kényelmes szabályo­zása czéljából a szárnyas kerék oly tokban foglal helyet, mely rézsútosan haladó be-és kibocsátó csatornákkal bír. A kibocsátó csatornák, melyek a visszafolyó víz szá­mára viszont beáramlási csatornák gyanánt szolgálnak, egy elmozdítható hüvelynek pontosan a tokba illő, körülfutó gyűrűs karimája vagy széle által, mely megfelelő átbocsátó nyílásokkal van ellátva, a hüvely állása szerint többé-kevésbbé elzárhatók, úgy, hogy az átfolyóvíz mennyisége ezen hüvely egyszerű elmozdítása által szabá­lyozható. Azonkívül finomabb szabályozás czéljából még továbbá átbocsátó csatornák is vannak alkalmazva, melyek állító csa­varok segélyével többé-kevésbbé elzárha­tók, úgy, hogy teljesen pontos s mindenféle víznyomásnak megfelelő szabályozás léte­síthető. A találmány tárgya a mellékelt rajzon van föltüntetve, melyen az 1. ábra a találmány szerinti vízmérő füg­gélyes tengelymetszete, a 2. ábra az átfolyó víz mennyiségét sza­bályozó szerkezet vízszintes metszete, a 3. ábra a mágneses erővonalakat átbo­csátó közbenső fenék fölülnézete, a 4. ábra a szárnyas kerék tokjának ke­resztmetszete a finomabb szabályozásra szolgáló berendezés föltüntetésével, az 5. ábra a nem rozsdásodó bevonattal ellá­tott mágnesnek nagyobb léptékben rajzolt oldalnézete s részben metszete, a 6. ábra pedig a finomabb szabályozásra szolgáló berendezés függélyes metszete. A találmány szerinti vízmérő (1) köpe­nye az ismert módon (2) bebocsátó és (3) kibocsátó csőtoldattal van ellátva. Az át­folyó víz mennyiségének föl jegyzésére a helytálló (4) tokban elrendezett (5) szár­nyas kerék szolgál, mely a forgathatóan ágyazott (6) tengelyen ül. Az (5) szárnyas kerék mozgását a mutatószerkezetre a (6) tengelyen ülő (7) homlokkerék viszi át, mely a (7a) és (8) közlőkerekek segélyével a víztér (9) mágnesét mozgásba hozza. Az áttételi viszony úgy van megválasztva, hogy a (9) mágnes az (5) szárnyas kerék gyors forgása esetén is lassan forogjon. A (9) mágnes nem rozsdásodó s a mellett a mágnességet vezető (9a) bevonattal van ellátva (5. ábra). A (9) mágnes egy for­gatható (10) tengelyen ül, melynek fölső vége a (11) közbenső fenékbe van ágyazva, a hol ez utóbbi a mutatószerkezetet a víz­tértől szorosan elzárja. A (11) közbenső fenéken nem oxydálódó (12) csapok haladnak át (3. ábra), melyek a (9) mágnes erővonalait a (11) fenéken átvezetik, úgy, hogy a (9) mágnes kellő hatást fejthet ki a mutatószerkezet (13) mágnesére. Ez utóbbi a forgatható (14) tengelyen van elrendezve, melynek mozgá­sát alkalmas közlőkerekek viszik át a mu­tatókra. A (11) közbenső fenék nem közvetlenül a vízmérő köpenyére, hanem egy elforgat­ható (15) hüvelyre fekszik s a vízmérő kö­penyének csavarmenetes (16) toldatára csa­varolt (17) süveg által tartatik helyén. Ez utóbbi külső oldala a (9) és (13) mágne­seknek külső mágneses behatások elleni megvédése czéljából vasból készül s fölcsap­pantható (20) födéllel van ellátva, mely­nek fölnyitása után a följegyző szerkezet megtekinthető. Hogy a fölülről jövő mágneses behatá­sok szintén megakadályozhatók legyenek, a (18) mutatólap alatt (19) vaslemez van el­rendezve, mely a fölülről jövő mágneses erővonalak fölfogására szolgál. Az átfolyó víz mennyiségének szabályo­zására szolgáló elforgatható (15) hüvely kiálló karimával vagy peremmel van el­látva, mely a (4) tokban szorosan vezet­tetik. A (4) tok rézsútos irányú (21) és (24) be- és kibocsátó csatornákkal bír az átfolyó víz számára, míg a (15) hüvely karimáján a (24) csatornáknak megfelelő (25) nyílások vannak kiképezve (2. és 4. ábra), úgy, hogy a (15) hüvely elforgatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom