36077. lajstromszámú szabadalom • Bebocsátó szerkezet robbanó mótorokhoz

Megjelent 1906. évi julius hó 9-én. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 36077. szám. V/d/3. OSZTÁLY­Bebocsátó szerkezet robbanó mótorokhoz. LENTZ HUGÓ MÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 julius hó 29-ike. Jelen találmány lényege abban áll, hogy a légszelep, mely a lökethossz csökkentése czéljából kettősfészkű csőszelep gyanánt van kiképezve, a tányéralakú gázszeleppel bordák útján egyetlen öntvénnyé van egye­sítve, mi mellett, hogy a hő által okozott kiterjeszkedésnek a tömítettségre való be­folyása ártalmatlanná tétessék, a gázsze­lep ülőlapja a légszelep alsó ülőlapjával megközelítőleg vagy teljesen egy síkban fekszik. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány tárgyát metszetben mutatja. Az (a) cső­szelep a levegő bebocsátására, az egyszerű (b) szelep pedig a gáz bebocsátására szol­gál s a két szelep bordák segélyével egyet­len öntvénnyé van egyesítve. A csőszelep alsó (c) fészke a gázszelep (d) fészkével ugyanazon síkban fekszik. Mint az 1. ábra mutatja, a kettősfészkű szelep (e) agya, mely a szelepnek a szelep­rúdon való megerősítésére szolgál, egyút­tal gázszeleppé van kiképezve, a mi azon előnnyel jár, hogy a gázszelep az orsónak lefelé irányuló s a gázszelepre közvetle­nül átvitt hatása folytán biztosan és tö­mítve illeszkedik fészkére, még ha a lég­szelep alsó (c) f észke mélyebbre nyúlna is, mint a gázszelep (d) fészke, és pedig ak­kor is, ha pl. a légszelep fészke és a sze­lep közé tisztátalanságok vagy effélék jut­nának, melyek a szelep tökéletes zárását meghiúsítanák. Hogy a szelep minden löketénél egyforma keverék képződjék, czélszerű azon szokás­tól, hogy a szelepek vízszintes átbocsátó keresztmetszeteit a keverési arány szerint képezik ki, eltérni és a szelepet úgy mére­tezni, hogy a légszelep két fészkének ösz­szes kerülete a gázszelep kerületével olyan viszonyban álljon, mint a milyen a keve­rék levegőtartalmának a gáztartalomhoz való viszonya. A szelep löketének különböző nagysága ekkor a keverési arányon semmit sem változtat, hanem csakis a keverék mennyisége változik. A megengedhető leg­nagyobb löket a gázszelep átmérőjének y4 részét teszi. Ha azonban az arányokat úgy választjuk meg, hogy a vízszintes átbocsátó keresztmetszetek a keverési aránynak fe­leljenek meg, akkor a rések keresztmet­szeteinek egyenlő viszonyát úgy létesíthet­jük, hogy az egyik szelep löketét csökkent­jük. Ezen gondolatot a legegyszerűbb mó­don úgy valósíthatjuk meg, hogy a gázsze­lepet (f) karimával vesszük körül (2. ábra) s ennek belső felületét úgy képezzük ki, hogy a karima belső oldala és a keverő sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom