36048. lajstromszámú szabadalom • Berendezés levegőnek vagy más az égést tápláló gáznak nyomás alatt való fölhevítésére mótorikus vagy más czélokra

folyásolja, minthogy az éghető folyadék áramlási sebessége a gyakorlatban ugyan­azon viszony szerint változik, mint a nyo­mólégé. Ebből látható, hogy a közepes nyomás változtatása, vagy a levegő nyomósesését előidéző berendezés kellő beállítása, vagy pedig az éghető folyadék kivezető nyílásá­nak változtatása által tetszőleges hőmérsék­letre hevíthetjük a nyomólevegőt. Ha csupán mérsékelt hőmérsékleti emel­kedés kívánatos, akkor az összes levegő­mennyiséguek csak egy részét kell az el­égetőkamrán átvezetnünk, és alkalmas csa­pok, szelepek vagy efélék elrendezése által gondoskodunk arról, hogy az elégető-kamra mellett elvezetett, és az azon átvezetett nyomólég-mennyiség viszonyát a szükség szerint szabályozni lehessen. A két nyomó­lég két árama természetesen mielőtt a mo­torba jut, ismét egyesül. Hosszabb időn át üzemben maradó be­rendezéseknél czélszerütn két vagy több tüzelőanyagtartányt használunk all almas csapokkal vagy szelepekkel, melyek úgy vannak elrendezve, hogy a kiürült tartány mindig az üzem megzavarása nélkül kikap­csolható és újra megtolthető legyen. A szétporlasztott tüzelőanyag az által gyújtható meg, hogy egy égő vagy izzó testet vezetünk be az elégető kamrába, mi­után abban egy időre a túlnyomást meg­szüntettük, mely czélra alkalmas szelepek, csapok vagy efélék vannak elrendezv e, vagy pedig a gyújtás az alatt, míg az elegető­kamra nyomóléggel töltve van, egy gyujtó­cső, gyutacs vagy elektromos gyujtókészü­lék segélyével történhetik. Némely esetben oly berendezést is alkal­mazhatunk, melynél a tüzelőanyagot az elégetőkamrába bevezető cső a motor meg­indításakor el van zárva, és csak egy, a motor által hajtott készülék által nyittatik meg, miután a motor már bizonyos, előre meghatározott számú fordulatot tett. A tü­zelőanyagot ekkor egy gyutacs gyújtja meg, mely egy a motor által hajtott készülék által süttetik el, miután a tüzelőanyagnak az elégetőkamrába való beöralése megindult. A mellékelt rajzon az 1. és 2. ábra a je­len találmány szerinti berendezés két kivi­teli alakját tünteti föl. Az 1. ábra szerinti berendezésnél a nyo­mólóg nagyobb része az (a) csapon keresz­tül a (b) fővezeték-csőben a motor felé áram­lik, a nyomólég többi része egy mellék­uton a (c) csövön, (d) csapon és (e) elegető­kamrán keresztül halad, mely utóbbiban fölhevíttetik, és azután az (f) csövön és (g) csapon át a nyomólóg nagyobb részével egyesül. A folyékony tüzelőanyag a (h, j) tartányokban foglaltatik. A (d) csap elzá­rása, ill. fojtása következtében a nyomólég a fojtás mérve szerint mindinkább a folya­déktartányba ömlik, és ebből a folyadékot a (k) porlasztón keresztül az (e) elégetőkam­rába szorítja, hogy ott elégjen, vagyis a tü­zelőanyagmennyiséges, melyet ily módon az elégető-kamrába vezetünk, megnövelhetjük azáltal, hogy a (d) csap nyílását kisebbítjük; a (g) csapnak további nyitása vagy az (a) csap fojtása azt eredményezi, hogy erősebb légáram vonul az (e) elégetőkamrán keresz­tül. Ezen beállítások mellett elérhetjük, hogy a levegő mindenkor a szükségnek megfelelő hőmérséklettel érkezzék a motorba. Hogy ha a (b) tartány kiürült, akkor azt az (1) és (m) csapok elzárása után ismét megtölthetjük, mialatt az (n) és (o) csapokat kinyitva, a (j) tartányból vezetjük a tüzelő­anyagot az elégetőbe; az utóbbit kiürülés után hasonló módon tölthetjük meg az (n) és (o) csapok elzárása mellett. A tüzelő­anyag meggyújtására alkalmas (p) elektro­mos gyujtókészűlék szolgálhat. A 2. ábra szerinti berendezésnél a tüzelő­anyag bevezetéséhez és szétporlasztásához szükségelt fojtást egy furattal bíró (q) le­mez beiktatása által érhetjük el, melynek furatán át az összes nyomólég az (e) elége­tőkamrába áramlik. Hogyha a motor előre meghatározott számú fordulatot tett, az (m) csapot meg­nyitjuk és a (h) tartányból a (k) porlasztón át csöppfolyós anyagot vezetünk az (e) elégetőkamrába ; közvetlen ezután a (p) gyu­tacsot elsütjük és ezáltal a tüzelőanyagot meggyujtjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom