36031. lajstromszámú szabadalom • Védőabroncs mótorlégabroncsok számára
Megjelent 1906. évi júliu s hó 5-én. MAGY. KIR SZABADALMI^Bm HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 86031. szám. XX/a/2. OSZTÁLY. Védőabroncs mótorlégabroncsok számára. BUNGE JULIUS C. MÉRNÖK AMSTERDAMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 október hó 24-ike. Jelen találmány tárgyát tévő védőeszköz a kerék kaucsukabroncsát körülvevő, köralakban hajlított fémköpeny alakjával bír, amelyben a kerék saját tengelye körül akadálytalanul előre vagy hátra forogva tovamozoghat. Az új védőabroncs a mellékelt rajzon van föltüntetve és pedig az 1. ábrán a védőabroncs oldalnézete látható, mely részben el van távolítva oly czélból, hogy az alatta fekvő kaucsukabroncs látható legyen. A 2. ábra egy a védőköpennyel ellátott automobilkerék függélyes metszete, míg a 3. ábra nagyobb léptékben a védőabroncs összeköttetését a kerékkoszorúval mutatja; a 4. és 5. ábrák részletrajzok, melyek a védőabroncsnak golyósagyazását a kerékkoszorún oldalnézetben és fölülnézetben, az utóbbit részben metszve mutatják. A (b) köpeny és az (a) kaucsukabroncs között némi hézagot hagyunk, hogy az (a) abroncs a kerék terhelése folytán kiterjedhessen illetve alakját változtathassa; ezen hézagnak csak rendkívül kicsinynek kell lennie, oly czélból, hogy a forgássebességek különbsége folytán föllépő súrlódást az energiaveszteségek elkerülése végett lehetőleg korlátozzuk. A kerékkoszorú külső peremén hat (d) golyóscsapágy van elrendezve, még pedig három a mellső és három a hátsó oldalon Ezek egymáshoz képest el vannak tolva es lehetőleg távol fekszenek a kerék középpontjától. Ezen (d) golyóságyak a (b) köpenynek helyes helyzetét az (a) kaucsukabroncshoz képest biztosítják és arra szolgálnak, hogy közvetítsék illetőleg csökkentsék azon súrlódást, melyet a (c) keréknek a légabroncs rugalmassága folytán fellépő függélyes irányú eltolódása illetve sülyedése a (b) köpenyben előidés. valamint azon súrlódást is, mely vízszintes irányban azáltal lép föl, hogy a (c) kerék és a (b) köpeny különböző átmérőjük folytán egymástól eltérő forgási sebességgel bírnak. A (b) köpeny ugyanis a (c) kerék minden teljes körülforgásánál az (a) abroncs (külső oldalán mért) kerülete és a köpeny (belső oldalán mért) kerülete közötti különbséggel visszamarad. Az alkalmazott fd) golyóságyazást az (e) golyó alkotja, mely a kétrészből álló (d, f) tokban nyugszik. Mihelyt az automobil (c) kereke mozgásba jön, a kerék az őt teljesen körülvevő köpenyt, melyet el nem hagyhat, maga előtt gördíti és ezáltal a földdel közvetlen érintkezésbe soha sem juthat.
