36030. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerékabroncs

melyeknek befelé hajlított (dl) szélei a ru- | gók kifelé görbített (a2) végeihez simulnak és ezeket az (e) csavarszögek segélyével szorosan hozzányomják egy közbeillesztett (f) gyűrű széleihez, mely pl. a (c) vezető­gyűrűvel egy testet is alkothat. Megjegyzendő, hogy a rugóknak a kerék­talphoz való erősítési módja nem fontos, mivel az egyetlen követelmény csak az, hogy a rugók szilárdan legyenek a kerék­talphoz erősítve. A rugóknak egymással való összekötte­tésére hajlékony, pl. bőrből stb. készült (g) járólapot használhatunk, mely a rugókhoz szögecsek segélyével erősíthető. Szükség esetén a rugók hajlékony köpennyel vehe­tők körül, melynek szélei a (cl) vagy (d) gyűrűkhöz oly módon erősíthetők, hogy a rugókat a portól stb. megvédjék. Ha a rugókat egymástól függetlenül hagy­juk, akkor a kerékabroncs a lehető leg­nagyobb hajlékonysággal bír s az akadá­lyokon a legnagyobb könnyűséggel halad át. Azonban nagy terhek esetében czélszerű az egymásra következő rugókat csoportonként szilárdan összekapcsolni, mely czélra megfe­lelő alakú merev lemezeket alkalmazhatunk. A rugók (al, a2) hullámhegyeinek vagy görbületeinek számát, alakját és méreteit, valamint a rugalmasság fokát is változtat­hatjuk, anélkül hogy a találmány tárgyától eltérnénk. A rugók kölcsönös távolságát annyira csökkenthetjük, hogy a rugók az abroncs külső kerületén egymással érint­kezzenek. SZABADALMI IGÉNY. Rugalmas kerékabroncs, jellemezve U-alakú rugók által, melyeknek szárai hullámo­san vannak kiképezve s végeikkel a keréktalphoz vannak szilárdan erősítve, míg a rugók középső része kívül fekszik s a járólapot alkotja. (1 rajzlap mellóklottel.) =ALU\S RÉ8ZVÉNYTÁRSASÁG N'C'MDÁJA 8UO*P€8TE»

Next

/
Oldalképek
Tartalom