35963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szerves anyagok folytonos száraz desztillációjára

~ 6 — kürtőt körülbelül 250-300 C°-kal kell elhagyniok és minthogy a száraz desztilláció jelentékenyen alacsonyabb hőmérsékletnél kezdődik és gyakran körülbelül 350—450 C°-nál be van fejezve, tehát minden továbi magyarázat nélkül belátható, hogy a füstgázok melege ekkor rosszul használtatik ki. Előnyösebb ennélfogva, ha a füstgázok számára is használunk ventilátort, ámbár az állandóan munkaerőt fogyaszt. Ezen czélból az egész körkemenczerendszer számára egy közös szállítható ventilátort haszálhatunk, melyet vagy a tűzhely előtt, a hol az égési gázokat a kemenczébe beszorítja, vagy a (h) tolattyúk egyike után, a hol a füst leszívatik, rendezhetünk el. Helytálló füstgázszívót is alkalmazhatunk, ekkor azonban azon csatornákat, melyeket a (h) tolatytyú elzár, közös csatornával kell összekötni, a melybe az említett szívókészülék beiktatandó. Az által, hogy mint a föntebbiekben ismertettük, az elszenesítendő anyaghoz forró gázáramok útján vezetjük a meleget, könynyen szabályozhatjuk a hőmérsékletet ós a meleget minden egyes retortán belül egyenletesen oszthatjuk el. Továbbá az elszenesítés gyorsasága és ez által a kemenczerendszer termelő képessége is nagyobb lesz, mintha a fejlesztett desztillálási gázok a desztillálásnál önmaguk által előidézett nyomás folytán távoznak, a mi egyebek között azon sebességtől ered, mellyel a desztillálási, valamint a tüzelő, illetve füstgázok keringenek. Hogy ezen előnyök,elérhetők, azt azon tény igazolja, hogy mióta téglaégetésre használt körkemenczéknél, melyeknél szintén forró gázáramokat vezetnek a kemenczekamrák tartalmán át, ventilátor huzatot alkalmaznak kürtőhuzat helyett, ugyanazon kemenczék hatásfoka 60%-kal nagyobb mint azelőtt. SZABADALMI IGENYEK. 1. Eljárás szerves anyagok folytonos száraz desztillálására a desztillálásnál fejlődő nem kondenzált gázok fölhasználásával, jellemezve az által, hogy a) ezen gázokat körfolyamatban a desztillálandó anyag határolt mennyiségeinek egy sorozatán olyképen vezetjük át, hogy a gázok körfolyamata már teljesen elszenesedett és kihűlőfélben lévő anyagoknál kezdődik; b) hogy a gázok azután olyan anyagokkal jutnak érintkezésbe, melyeknek hőmérséklete mindig magasabb és magasabb, míg végül a gázok előmelegítve elszenesítés alatt álló anyagokhoz jutnak, melyek egészen vagy részben a kokszosító illetve szenesítő övben fekszenek; c) hogy végül ezen gázok, valamint az égési gázok egymástól elkülönítve az anyag desztillálási, illetve előmelegítési övén vezettetnek át, mindaddig, míg mindkét gázfaj melege tökéletesen kihasználva nincsen; d) hogy most már az égési gázokat elvezetjük és a desztillálási gázokat az úgynevezett adagolási övben fekvő anyagokkal való érintkezés nélkül kondenzátorba vezetjük az esetleg nem kondenzált termékek kondenzálása czóljából, honnét ismét a lehülési övbe vezetjük azokat. 2. Az 1. igényben védett eljárás egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a desztillálási és égési gázok be-és elvezetési pontjai fokozatosan tovább helyeztetnek, aszerint a mint az egyes anyagmennyiségek teljesen elszenesednek, eltávolíttatnak és friss anyaggal pótoltatnak, mimellett az 1. igényben említett övek szintén fokozatosan tovább helyeztetnek. 3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a lehűlési övben fekvő anyagmennyiségeket közvetett léghűtés útján gyorsan lehűtjük, míg az ily módon előmelegített levegőt égési levegő gyanánt használjuk föl. 4. Az 1—3. igényekben védett eljárás egy foganatosítási alakja, jellemezve az által,